XI. évfolyam 2. szám Első pünkösd az új évezredben 2001. június 1.

Pünkösd felelőssége

A "vizek fölött lebegő" Teremtő Lélek a világ kezdetétől azon munkálkodik, hogy az Isten, az ember és a természet harmóniát alkosson, s a szeretet és felelősség kohéziója tartsa össze a teremtettségében egylényegű világot. A Szentlélek hatalmas műve bennünk a harmóniára törekvés, vagyis az élő és éltető szeretetközösség iránti vágy és az arra való képesség.

Korunk sajátos jelensége, hogy a szeretet és a felelősség elválik egymástól, és így mindkettő torz formában jelenik meg: ösztönszintű, felelőtlen "szeretetben", vagy a kötelezettségek kíméletlen áthárításában. Ha végiggondoljuk ezt, ráébredünk, hogy világunkban és önmagunkban is ez a diszharmónia, szétesettség uralkodik.

Az ember telhetetlen önzése okozza a természet és a lélek pusztulását. Erről tanúskodnak a szeméthegyek, a fegyverraktárak, az örömtelen, közönyös arcok, a megszólíthatatlanul önmagukba zárt lelkek, a kommunikációra képtelen fiatalok. Mennyire hiányzik a Szentlélek tisztító vihara!

Jézus életének és tanításának világos iránya a megtartó közösség felé mutat. Tanítványainak vele alkotott közössége fejlődésében fölmutatja az emberi gyengeség minden csapdáját, a széthúzást eredményező érdekkapcsolatot, a versengést, az árulást, a veszélyeket kikerülő félelmet, a könnyebb megoldásokat kereső gyávaságot, de ugyanebben a közösségben formálódik meg a közös felelősségen alapuló küldetés egyéni vállalása, az egymást erősítő egységkeresés, az áldozatkészség és méltányosság is. Még Jézus közvetlen tanítványainak is szüksége volt a lelküket mélyen fölkavaró, majd mindent elsimító, mindenkit útra indító pünkösdre, a Szentlélek közvetlen tapasztalatára.

Talán idegenül hat a kifejezés, de a pünkösd az emberi és isteni kommunikáció tapasztalatát adja át az emberiségnek. Nemcsak azáltal, hogy mindenki saját nyelvén érti meg Isten üzenetét, hanem azért is, mert az apostolok megkapták a meggyőző szólás bátorságát és képességét. Vállalták a média szerepét.

Pünkösd mai üzenete ugyanez. Jézus Krisztus tanítványainak, nekünk mindnyájunknak tanúskodnunk kell a Mesterről. A mi nyelvünkön kell úgy szólnunk róla, hogy azt mindenki értse. Tanult és tanulatlan, nő és férfi, fiatal és öreg. S talán nem is mindig szavakkal, hanem a szeretet nyelvén kell megszólalnunk. Ez az a nyelv, amihez nem kell szótár.

A Szentlélek az Igazság, a Szabadság, az Erő, a Bölcsesség, a Vigasztalás, a Szentség és a, Szeretet lelkületével akar megajándékozni mindnyájunkat. Mi viszont legtöbbször pénzre, munkahelyre, elismerésre, kényelemre, egészségre vágyunk. Ha az évezred első pünkösdje a mi számunkra is Első Pünkösddé válik, a Szentlélek soha ki nem alvó csipkebokortüzének fényénél felismerjük életünk igazi értékrendjét és feladatát. A túlságosan is haszonelvű világunk szinte segítségünkre van a Pál apostol felismerésének megvalósításában: A Lélek ajándékait ki-ki azért kapja, hogy használjon vele.

A hasznosságnak ugyanis van jelentősége hitéletünkben is. Gyakran ugyan fellengzősen elutasítjuk, mint valami vallásos életünktől idegen értéket. A Lélek ajándékai "hasznosak" az üdvösségünk szempontjából, de csak akkor, ha élünk velük, ha felhasználjuk őket közösségünk javára, vagyis ha nem rejtjük el, hanem kamatoztatjuk Istentől kapott talentumainkat. A Lélek ajándéka a keresztény ember jól kamatoztatható "tőkéje". A "kamat" pedig olyan haszon, amit érdemes újból "befektetni".

Persze, azt is tudnunk kell, hogy "mindent szabad, de nem minden hasznos"! A szabadság helyes értelmét a felelős szeretet mutatja meg. A Lélek ajándékai tesznek képessé minket arra, hogy a szeretet és a felelősség egysége helyreálljon bennünk, és általunk működjék családi, társadalmi és egyházi közösségeinkben is. Hogy lelki közösségünk a gyakorlati életben is megmutatkozzék, és minden természetes közösség, amelyhez tartozunk, a Lélek által megszentelődjék, s így egy nyelven, a szeretet nyelvén beszéljünk. Hogy osztozzunk egymás örömében és gondjában, hogy védjük egymást a bomlasztó rosszindulat ellen, hogy kiálljunk egymás igaza mellett, hogy ne legyünk terhek egymás számára, hogy ne sajnáljuk az időt egymástól, hogy ne elégedjünk meg egy-egy felületes válasszal, hogy kiegészítsük egymás fogyatékosságait, hogy merjük hívni, visszahívni az eltávolodót, hogy érdekljük egymást.

Tudjuk, "gyümölcséről ismerni meg a fát" Kérjük a Teremtő Szentlelket, hogy az évezred első pünkösdjén is érlelje bennünk a Lélek gyümölcseit (szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás), hogy helyre álljon bennünk és köztünk a harmónia, amely a világ minden nyelvén érthető.

Keresztesné Várhelyi Ilona


Zsinati dokumentumok V.

Egyházmegyei zsinatunk kivonatos ismertetését folytatjuk. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a zsinat hiteles szövege könyv formájában még kapható a Sumen utcai Szent Anna könyvesboltban.

Az egyház hívei

A hívek küldetése

"… hívja őket az Isten, hogy szerepük a kovászé legyen: mintegy belülről szenteljék meg a világot, az evangélium szelleme szerint helytállva a maguk feladatában, és így elsősorban életük tanúságával, hitük, reményük és szeretetük ragyogásával mutassák meg másoknak Krisztust." (LG.31.)

"Az evilági feladatok és tevékenységek - nem kizárólag, de elsősorban - a világi hívőkre tartoznak. …Tartsák tiszteletben az egyes szakterületek sajátos törvényeit, sőt igyekezzenek tökéletes jártasságra szert tenni a munkakörükben. … Hitünk követelményeinek tudatában, … ne késlekedjenek a szükséges kezdeményezésekkel és a megvalósítással. A világi hívők eleve jól kiművelt lelkiismeretére hárul a feladat, hogy az isteni törvényt a földi társadalom életének irányítójává tegyék … figyelve a tanítóhivatal eligazító szavaira. …A világi hívőknek az Egyház egész életében tevékeny szerep jut; ezért nemcsak az a feladatuk, hogy keresztény szellemben hassák át a világot, ők arra is hivatva vannak, hogy benn a társadalomban és minden helyzetben, Krisztus tanúi legyenek." (GS.43.)

A hívei révén az egyház valóban kovászként hat a világban, áthatja az evilági valóságokat. A világba való "beletestesülés" éppen a világi hívő sajátos hivatása. ..."Az Ige testté lett és közöttünk lakozott." (Jn l,l4)

Feladatunk, hogy a II. Vatikáni Zsinat tanítását átültessük a gyakorlatba, amiről II. János Pál pápa így nyilatkozott: "Az egyház alkotmánya alapján hierarchikus, van tehát hierarchikus apostolság, amely a felszentelt szolgálatok sajátja; van a világiaknak is sajátos apostolságuk, amely abban nyilatkozik meg, hogy az egyház jelen van olyan helyeken és körülmények között, ahol csak a hívek révén válhat a föld sójává."

Feladatuk az egyház építésében

A II. Vatikáni Zsinat kiemeli még a világiak apostolságának következő szempontjait: "A világiak apostoli tevékenysége részesedés magának az Egyháznak üdvözítő küldetésében. Az apostolkodásra maga az Úr rendeli őket a keresztséggel és a bérmálással. A szentségek azután, különösen pedig az Eucharisztia, közlik és táplálják minden apostolkodás éltető lelkét, a szeretetet Isten és az emberek iránt. … Így minden világi keresztény - éppen sajátos adományainak erejéből - tanúságtevő is, és az Egyház küldetésének eleven eszköze is "Krisztus ajándékozásának mértéke szerint" (Ef 4,7)". (LG.33.)

Ezen a minden keresztény hívőt érintő apostolságon kívül még különféle módokon is bevonhatók a világiak közvetlenebb együttműködésre a hierarchia apostoli munkájába, azoknak a férfiaknak és nőknek a példájára, akik Pál apostolt segítették az Evangélium hirdetésében, sokat fáradozva az Úrban (Fil 4,3; Róm 16,3)".

Egyházunk hívei képzettségük, lelki beállítottságuk és tanúságtevő életük alapján megbízhatók minden olyan egyházi munkakörrel, amely a lelkek javát és az egyház működését szolgálja.

Helyzetelemzés

Általános tapasztalat az, hogy a hívek nyitottak az egyházban jelentkező feladatok vállalására. Egyre szélesebb körben tudatára ébrednek Krisztustól kapott talentumaik kamatoztatására a közösség javára és lelkük üdvösségére. Erre utal az, hogy a szeretetszolgálat szinte minden egyházközségben jelen van, szervezett formát ölt: Karitász, Máltai Szeretetszolgálat, stb. Régi szerveződések élednek újjá: Kolping, Kalász. Új lelkiségi mozgalmak születnek: Szentlélek Szeminárium, Cursillo, Fokolare, stb. Ez mind reménnyel tölthet el bennünket. Az igények körvonalazódnak, de a megfelelő kereteket nekünk kell megtalálnunk.

A pozitívumok mellett negatívumok is jelentkeznek a mozgalmakban, személyekben. Ez ne riasszon vissza minket, inkább ösztönözzön nagyobb odafigyelésre.

A hívek helyzete az egyházkép alakulásával sokat változott. Krisztus, mint a történelem Ura, rákényszerítette az egyházi vezetőket annak a régi gyakorlatnak az újbóli felismerésére, hogy az egyház olyan közösség (communio), amelyben mindenkinek küldetése van. A II. Vatikáni Zsinat külön dokumentumokban foglalkozik a világiak helyzetével és feladataival (Határozat a világi hívek apostolkodásáról). Örömmel tapasztaljuk, hogy ennek gyümölcsöző hatása a helyi egyházakban, egyházközségekben is mutatkozik.

A magyar egyház történetében már találunk példát a világi hívek bekapcsolására a lelkipásztori munkába. A török idők alatt és után jól működött a Licenciátus intézménye: világi férfiak egyházi megbízással lelkipásztori munkát láttak el: kereszteltek, eskettek, temettek, prédikáltak. Számuk Pázmány szerint egy időben hétszerese volt a papok számának.

Nehézségek

A papság részéről:

A papszentelésben kapott szentségi felhatalmazás, melynek forrása a szentségi karakter, a hívek közösségének szolgálatára, megszentelésére és vezetésére irányul. Mindezt Jézus szellemében kell végezni. Egyházunk hierarchikus szerkezetű, amiben a tevékenykedni akaró hívő nehezen találja meg a helyét. Jogilag tisztázni kell alkalmazásuk, munkába való bekapcsolódásuk feltételeit.

A szerepek felcserélése: "Nem volna rendjén, hogy az asztalnál szolgáljunk, s közben elhanyagoljuk az Isten Igéjét. Azért testvérek, válasszatok ki magatok közül hét jó hírben álló, bölcs és Szentlélekkel eltelt férfit, akiket megbízhatunk ezzel a feladattal. Mi pedig majd az imádságnak és az ige szolgálatának szenteljük magunkat. (ApCsel 6,2-4)"

Ez napjainkra is igaz. A hívek szolgálata érintse azt a területet, amelyet ők jobban ismernek, és amiben szakképzettségük van: pénzügyek, gazdasági irányítás, építkezés szervezése, stb. Ha ezt felvállalják, akkor a pap annak szentelheti idejét, amiért pap lett: igehirdetés, pasztoráció. Nem volna szerencsés, ha felcserélődnének a szerepek.

A hívek részéről:

Karizma-komplexum: túlzott önbizalom, öntudat, vagy épp ellenkezőleg: kisebbrendűségi érzés, önbizalom és vállalkozási kedv hiánya.

A teológiai ismeretek hiánya: alapos vallási ismeretek és válogatás nélkül összeolvasott vagy hallott nézetekből zavaros következtetések fakadnak.

Félelem attól, hogy a papság anyagilag, szellemileg kihasználja őket, mint olyan világi munkatársakat, akiknek sok mindent meg kell tenniük anyagi viszonzás nélkül is.

Passzivitásuk oka lehet: időhiány, felelősségtudat hiánya és túlzott feladathalmozás.

A hívek hivatásukat a következő módon valósíthatják meg:

- A kovász szerepét tölthetik be embertársaik közt: család, munkahely, egyéb terület.

- A karitász: tevékeny szeretet a testi-lelki bajban levőknek.

- Felelősség az ifjúság iránt: eszményt adhatnak számukra, segíthetnek eligazodni az élet dolgaiban.

- Példaadás a családok számára: az eszményien szép és boldog keresztény családi élettel, a több gyermek elfogadásával, a hűség megélésével, imára, munkára, lelkiismeretességre neveléssel újra visszaadhatják a család Istentől rendelt méltóságát, tiszteletét. (AA.11.)

- A papság támogatása: kitartásukkal, egyház-hűségükkel, s ugyanakkor igényességükkel, szeretetükkel meg kell éreztetniük papjaikkal: van kiért dolgozniuk.

- Az egyház anyagi támogatása: a hívek az egyházfenntartáson túl a törvény adta lehetőség szerint jó példájukkal is buzdítsák környezetüket az egyház és intézményei anyagi támogatására. (pl. SZJA 1%+1% felajánlásával)

Speciális tevékenységi területek

A lelkipásztori munkában, a közösség vezetésében és szolgálatában, nélkülözhetetlen feladatokat láthatnak el a világi hívek. Ezen feladatok nagyban hozzájárulnak az egyházközségek harmonikus életéhez, a liturgia szépségéhez és a papság munkájának eredményességéhez. A zsinat megbecsülését fejezi ki mindazok iránt, akik ezen feladatokat végzik, és buzdítja őket, hogy munkájukat hivatásként végezzék. Általános alapelv, hogy minden szolgálatra az arra alkalmas személy kapjon megbízást.

Lektorok és akolitusok

Azok a férfiak, akiket a püspök ezekre a szolgálatokra liturgikus szertartás keretében felavatott. A lektorok feladata a szentírási szövegek felolvasása a liturgia keretében, hitoktatás, ha megvan a megfelelő képesítésük. Az akolitusok feladata az eukarisztia körüli szolgálat, segítenek az áldoztatásban, elviszik az Oltáriszentséget a betegekhez, vezetik az igeliturgiát és a hívek közös imádságát. A lektorok és akolitusok kiválasztásáról, felkészítéséről, továbbképzéséről, lelkigondozásáról és alkalmazásáról egyházmegyei szinten kell gondoskodni. Nagyon ajánlott, hogy minden egyházközségben legyenek felavatott lektorok, ill. akolitusok.

Lelkipásztori kisegítők

Azok a férfiak és nők, akik az egyházmegye főpásztorától engedélyt kapnak az áldoztatásra, ill. igeliturgiák végzésére. Lényegében a lektorok és akolitusok feladatát látják el. Felkészítésükkel és alkalmazásukkal kapcsolatban a főpásztor rendelkezései az irányadók. A lektorok, akolitusok és lelkipásztori kisegítők munkájukat mindig a plébánossal összhangban, annak irányításával végezzék.

Egyházközségek gondozása

Paphiány esetén a főpásztor egy-egy egyházközség (vagy filia) gondozását bízhatja egy felavatott akolitusra vagy lelkipásztori kisegítőre. Ilyenkor az ordinárius kinevez egy papot, aki - mint felelős plébános - a lelkipásztori gondozást irányítja.

Közösségek vezetői

A Rózsafüzér Társulat az egyetlen hagyományos társulat, amely túlélte a múlt viharait. Ma már mellette új közösségek születnek, amelyeket a pap egyedül nem tud vezetni, szervezni. Ő csak a közösségek vezetőit fogja össze, akik irányítják saját csoportjukat. Így lesz a plébánia a közösségek közössége. A jó vezető közvetít a pap és a tagok között szoros együttmunkálkodással és mindenre odafigyelő szeretettel. Személyi feltétel: a közösség hitelesnek tartja, alapvető ismeretekkel rendelkezik, a tiszta keresztény értékeket elfogadja és őrzi, egyházias lelkületű, nemzeti értékeinket ismeri, hagyományainkat ápolja.

Gazdasági és adminisztratív szolgálat

Kívánatos, hogy minden egyházközségben legyen 3-5 fő, akik a gazdasági és adminisztratív ügyek intézésében a plébánost segítik. Egyéb feladatok ellátásában is szüksége van a plébánosnak jóakaratú munkatársakra, akik őt munkájában segítik. Fordítson nagy gondot arra, hogy munkatársai megfelelő lelki segítséget és továbbképzést kapjanak.

A lelkipásztorkodó papság bizalommal forduljon a világiak felé és vegye igénybe szolgálataikat.

A zsinat felhívja a lelkipásztorkodó papság figyelmét és az Egyházmegyei Hatóságot, hogy haladéktalanul kezdjék meg a világiak képzését az apostolság különböző területeire. Csak így lehet eredményes a hívek apostoli szolgálata, így lesznek képesek megélni a keresztségükből és megbérmált állapotukból fakadó általános papságot.

A zsinat hálás köszönetet mond azoknak a híveknek, akik a nehéz évtizedekben is hűségesek maradtak egyházukhoz, és segítették papjaikat sokrétű munkájukban. Minden vihar ellenére állhatatosan kitartottak szeretett egyházuk mellett. Vállalták a hátrányos megkülönböztetést, sokszor az üldöztetést. Hitvalló életükkel táplálták megtört testvéreikben a hit lángját, s mint világító mécsesek jelezték és jelzik ma is az utat Krisztushoz, a Világ Világosságához.

Első Egyházmegyei Zsinatunk a II. Vatikáni Zsinat szavaival: "… kérve kéri az Úrban az összes világi keresztényeket, hogy szívesen, nagylelkűen és készséges szívvel válaszoljanak Krisztus szavára és a Szentlélek ösztönzésére. … Krisztus most a világi hívőket küldi mindazokba a városokba és falvakba, ahova ő maga készül, hogy legyenek munkatársak az egyház egyetlen apostoli küldetésében…"(AA.33.)


Orosz Lőrinc plébános úr 10 év óta áll a Szent Anna plébánia élén.
Isten áldja meg elkötelezett szolgálatáért, és kegyelmével segítse további munkáját!

Egy arc

Egy arc, amelytől nem tudunk, nem akarunk szabadulni. Egy arc, amely megigézi a szenvedő, erőtlen embert, vonz, húz és emel bennünket. Egy arc, amely tükör nekünk. Ez az arc Jézus arca. Biztató, hívó tekintete mondja, jöjjetek nézzétek meg hol lakom. Jöjjetek hozzám, és én felüdítelek titeket. Egy arc, amely szomorú, ha messze távolodunk tőle, ha az árulás, tagadás, vagy a bűn útján járunk. A legszelídebb arc, amely az emberre tekint, felemel és mondja, menj, de többet ne vétkezz. Egy arc, amely az öröm teljességét sugározza felénk.

A Jézus-arcot elrútította az emberi önzés, a bűn, a megátalkodottság. A bűnös arcát is magára vette az, aki bűnt nem ismert, hogy nekünk lehessen istengyermeki arcunk.

Vajon ismeretlen számomra ez az arc? Félek és menekülök tőle, vagy közömbösen elsiklik tekintetem, ha szembe néz velem? Vannak karakterisztikus arcok és tekintetek, amelyektől nem tud szabadulni az ember. Vannak emlékezetes mosolyok és örömteli könnyek, amelynek valóságát évek múlva is arcán érzi az ember, vagy szívében.

Már pap voltam, amikor felidéződött bennem édesanyám régi mosolya, amikor még nem halványította el a fájdalom és gond. Emlékezetes, az ő fajtájára jellemző mosollyal tudott dolgoknak, helyzeteknek és személyeknek örülni.

Az élet azt mutatja, sokak számára olyan mélyre, messzire távolodott ez az arc, hogy már nem is tudják felidézni. A győztes Jézus arcát hittel kell nézni és láthatjuk az Urat. Ezt az arcot a hit kegyelem által lehet felismerni és szemlélni. Csak akkor maradnak előttünk és bennünk Jézus arcnak vonásai, ha nem sajnáljuk az időt a csendes szemlélődésre, elmélyült imára.

Milyen is az evangéliumok alapján ez az arc? Határozott és méltatlankodó, de nem haragvó vagy gyűlölködő tekintettel űzte ki a kufárokat a templomból. Ha nem is írnak az evangéliumok arról, hogy mosolygott Jézus, de bizonyára kedves arccal fogadta a gyermekeket és a megtérő bűnösöket. Meggyötörten és véres arccal, de még a kereszten is szelíd maradt, amikor a feléje forduló jobb latornak mondja: még ma, velem leszel a paradicsomban. Az Istent kereső emberek évszázadok óta imádkozzák a zsoltáros szavaival: "Uram a te arcodat keresem" /Zsolt 27,8/ Húsvét óta hirdetjük örvendezve, hogy az irgalmas Atya Krisztusban ránk ragyogtatta az ő arcát.

Ezt az arcot, Jézus arcát keresem, arcvonásait kutatom magamban és másban, és nem engedem, hogy az emlékezet mélyére süllyedjen. Az ő arcvonásainak kell bennünk is kialakulniuk, hogy majdan egykor, ha ránk néz, mindegyikünknek mondhassa: menj be Urad örömébe.

Orosz Lőrinc, prépost-plébános


Oklevélosztás előtt

Közel három évvel ezelőtt tucatnyian elhatároztuk, hogy a hitoktatóképző tanfolyamon gyarapítjuk, kiegészítjük teológiai tudásunkat. Hamarosan lezárul a munka és tanulás, s június 16-án kezünkbe vehetjük az oklevelünket (ha az utolsó vizsgákon is sikeresen szerepelünk). Létszámunk idővel kilencre csökkent. Vannak közöttünk egyetemisták, aktív dolgozók, többgyermekes édesanyák, édesapák, huszonévesek és negyvenesek, debreceniek és vidékiek. Egy a közös bennünk: a XXI. században Jézus tanítványaiként kovászként kívánunk jelen lenni a világban.

Kicsit sajnáljuk, hogy véget érnek a kéthetenkénti találkozások, hiszen az évek folyamán meghitt kis közösséggé formálódtunk. Összekapcsolt bennünket a hit és a közös cél. Most szétszóródunk az egyházmegye területén, ki-ki saját plébániája körzetében kezdi meg, vagy folytatja a hitoktatói munkát.

Jézus feltámadása után elbúcsúzott az apostoloktól, majd elküldte őket az egész világba, hogy hirdessék az ő örömhírét. Szétszóródunk mi is, de a célunk közös lesz: Krisztushoz akarjuk vezetni a ránkbízottakat.

Tudjuk, hogy a gyermekek hitének elsőszámú nevelői a szülők. Az elmúlt rendszer ideológiájának következtében a mostani szülők korosztályában gyakori a vallással kapcsolatos bizonytalanság. Segíteni szeretnénk a hiányos vallási ismeretekkel rendelkező szülőknek abban, hogy gyermekeik vallásos nevelését egyre tudatosabban végezzék. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek minél fiatalabb korukban megismerjék Istent, és keresztény életük során folyamatosan táplálják hitüket, hogy a hit fényében helyesen ismerjék fel, és helyesen értelmezzék a hétköznapi élet eseményeit. Azt szeretnénk tehát elérni, hogy a hitoktatás ne csak a szentségek felvételére készítse fel a fiatalokat, hanem folyamatos legyen, a keresztény élet gyakorlására vezessen.

Nemcsak oktatni szeretnénk, hanem példát adni arra, hogyan kell Krisztus követőiként élni. Úgy tervezzük, hogy leendő tanítványainkkal rendszeresen együtt járunk majd szentmisére, járulunk a szentségekhez, együtt vállalunk szerepet az egyházközség életében.

Tudjuk, a tanításhoz kevés az, ha ismerjük a hitigazságokat. Ha jó hitoktatók akarunk lenni, élő hitre van szükségünk. Hitéletünk legalapvetőbb eszközének az imádságot tartjuk, mert Istennel való kapcsolatunkat folyamatosan ápolni akarjuk. Az ima ad nekünk erőt, biztatást Isten akaratának teljesítéséhez.

Szívünkben szeretnénk állandó bizalommal lenni a munkánk és a gyerekek iránt egyaránt. Minden gyermekből a benne rejtőző jót kívánjuk kihozni. Szeretjük majd az átadandó "tantárgyat", és szeretni fogjuk a ránk bízott gyermekeket is. Nemcsak azokat, akik vágyat ébresztenek bennünk a szeretetre, hanem azokat is akik erre rászorulnak. Ezt azonban úgy akarjuk tenni, hogy közben ne magunkhoz, hanem Istenhez kössük őket.

Úgy gondoljuk, hogy a tanfolyam végeztével nem állunk meg ismereteink bővítésében, saját magunk nevelésében. Szívesen veszünk majd részt továbbképzéseken, lelkigyakorlatokon, hogy szakmailag és lelkiekben egyaránt fejlődjünk.

Tudjuk, hogy nem lesz könnyű feladatunk. Nagy szükségünk van arra, hogy a hívek közössége is átérezze a hitoktatás felelősségét, és imával támogassa munkánkat.

Tné KT


Pünkösd a Megtestesülés-templom épülő közösségében

Egy keresztény közösség élő valóság. Nem elmélet, nem szabályok, nem eszmények. Ugyanúgy élő valóság, mint mi külön-külön. Van bennünk jó és rossz. Ezt nem szabad elfelejteni. A közösség halála, amikor határozott elképzelésünk van arról, hogyan kell működni egy keresztény közösségnek. Keservesen csalódnunk kell.

Isten a valódi közösség ismeretére akar elvezetni bennünket. A keresztény közösségnek meg kell mérettetnie a csalódásban, a csalódás minden keserűségében, hogy azzá lehessen, aminek Isten előtt lennie kell, és hitben ragadhassa meg a neki adatott ígéretet. Ám az a közösség, amely az ilyen csalódást nem viselné el, amely a pusztulásra ítélt eszményképhez ragaszkodik, máris elvesztette a maradandó keresztény közösség ígéretet, és előbb-utóbb fel kell bomlania. Aki a közösségről alkotott álmát jobban szereti, mint magát ezt a közösséget, az minden őszinteség, komolyság és odaadás ellenére is csak a keresztény közösség elrontója lesz. Saját gondolataimmal és elveimmel szemben Jézus Krisztus fogja megmondani nekem, hogy valójában milyen is a felebaráti szeretet.

A lélek szerinti szeretet nem kíván, hanem szolgál. Az ellenséget éppúgy szereti, mint a testvért. Szeretetének létoka nem a testvér, nem is az ellenség, hanem Krisztus. Az emberi szeretet mesterséges, üvegházi virágokat nevel, a Lélek szerinti szeretet egészséges gyümölcsöket hoz, amelyeket Isten szabad ege alatt, esőben, viharban és napsütésben érlelődnek Isten tetszése szerint.

A közösség építésében jelen vannak az emberi lehetőségeink, és ötleteink is. Ilyen program pünkösdhétfőn templomunk zempléni kirándulása. De a nagyobb figyelmünket most a templom falain belül végzett munkánkra irányítjuk. Ott kell egymásra találnunk, és erőt nyernünk a hétköznap tanúságtételeihez. Különösen figyelünk a korosztályoknak szóló kisebb közösségi találkozókra.

Uram, újítsd meg egyházadat - és kezdd velem! Uram, építsd egyházközségünket - kezdd el nálam! Uram, áraszd békédet mindenhová a Földön - kezdd el bennem! Uram, add szeretetedet és igazságodat az embereknek - íme eszközödül elsőnek jelentkezem!

Felföldi László


Úrnapja: a hit, a remény és a szeretet ünnepe

Úrnapja közeledtével figyelmünk az Eucharisztia felé fordul. Mi, hívő emberek, szüntelen örömben élhetünk, hiszen Jézus itt van közöttünk. Nem az emléke, hanem ő maga van itt. Krisztus földi jelenvalóságának örömét visszük ki az emberek közé Úrnapján.

Ő állandóan köztünk van. Hűtlenségünk, hálátlanságunk, értetlenségünk ellenére kenyérbe és borba rejtőzve velünk él a valóságos, de csak hittel felismerhető Krisztus. Úrnapja tehát hitünk nagy ünnepe. De reményünk is ünnepel. Az Oltáriszentség közelében reményünk bátorsággá fokozódik. A kísértés és a bűn félelemmel, aggodalommal szállja meg lelkünket, de az Oltáriszentség közelében erőnk újjáéled. Az Oltáriszentségben a szeretet hangja visszhangzik. Ünnepel tehát a szeretetünk is. Az, hogy Jézus velünk van, végtelenül boldoggá tesz bennünket. Boldogságunkban szeretünk, és másokat is boldogítani igyekszünk.

A szentmisében Jézus áldozatát éljük át. Mégsem tartjuk Jézus sírjának az Oltáriszentséget, inkább hűsége bizonyságának. Ezért aki az élő kenyérrel táplálkozik, semmihez sem hasonlítható lelki örömben részesül. Legnagyobb kincsünknek tartjuk a Jézussal való állandó kapcsolatot.

A legnagyobb áldás az életünkben, hogy Isten velünk van. A választott nép felismerte Istent a szabadulás útját mutató tűzoszlopban. A nép a vörös fényt látva megnyugodva mondta: "Velünk az Úr, nem félünk." A mi szabadulásunk útját az Oltáriszentség ragyogja be. Ezért látogatjuk, beszélünk vele, leborulunk előtte, menekülünk hozzá. Megpihenünk a közelében, erőt gyűjtünk, töltekezünk. Nem választhat el bennünket senki Krisztus szeretetétől.

Az Oltáriszentség által Krisztus alakítja, formálja lelkünket, hogy hasonlóvá váljunk hozzá. Azért keressük jelenlétét, hogy minél jobban belénk rajzolja magát. Tudjuk, hogy nem elég egyszer rátalálni. Földi zarándokutunk idején közösségben akarunk vele maradni, s ő gondoskodik a megfelelő lelki táplálékunkról, hogy elérjük a célt. Nem elég csodálni Jézus tetteit, hallgatni szavait, követnünk is kell őt. Ha a testvérei vagyunk, hozzá kell hasonlítanunk. Ha a teste, vére bennünk van, nem hiányozhat a lelke sem. Az Oltáriszentség - ha akarjuk és engedjük - krisztusivá formálja lelkünket.

Az Oltáriszentség nemcsak szentség, hanem igazi jelenlét. Jézus azért alapította, hogy mindig az emberekkel maradjon. Minden idők emberének akarja önmagát adni. Azt mondta: "Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, bennem marad és én őbenne." Az Eucharisztiában tehát szent közösségben vagyunk Krisztussal és a vele táplálkozókkal.

Bármilyen hosszú útra megyünk, ha van kenyér velünk, nem éhezünk. Az örök élet útján Jézus a mi valódi táplálékunk. Ő azt mondta: "Ha a búzaszem nem hal meg, nem terem gyümölcsöt." Az ő halálából termett számunkra az örök élet kenyere.

Az Úr minden szentmisében meghív bennünket egy ünnepi lakomára. Ez nem egy véletlen, hanem egy jól előkészített találkozás. Olyan, mint egy régen várt családi ünnep. Ezen az ünnepen Krisztus a házigazda, aki összehívott minket. Mi, meghívottak különbözőek vagyunk ugyan, de egy asztalközösséget alkotunk. Krisztus asztalánál, az ő ölelésében közel kerülünk egymáshoz is. Nem lehet idegen számunkra senki ezen a lakomán.

Ha hivatalosak vagyunk egy ünnepi ebédre, de visszautasítjuk a kínálást, megbántjuk a házigazdát. Jézus az utolsó vacsora kenyerére és borára azt mondta: "Egyétek és igyátok!", nem pedig azt, hogy nézzétek és őrizzétek meg! Amikor részt veszünk a szentmisében, nem utasíthatjuk vissza a házigazda vendégszeretetét! De erre a lakomára nem illik készületlenül, alkalmatlanul érkezni! Ünnepi ruhába kell öltöztetnünk lelkünket! Bár tudjuk, sohasem vagyunk teljesen méltóak Krisztus vételére, ő mégis boldoggá tesz minket egyetlen hívó szavával, s ebben a megtartó örömben; vagyis általa és benne, alkalmassá is válunk rá.

Tné KT


Ismerjük meg templomunkat!

Nagy Szent Gergely pápa

A főoltáron a tabernákulum bal oldalán látható Nagy Szent Gergely pápa, fején a pápai tiara és a kezében könyv. Róla nevezték el a gregorián éneket.

590. szeptember 3-tól 604. március 12-ig volt pápa. 540 körül született Rómában. Apja előkelő ember, egyházi hivatalt is viselt. Gergely jogot tanult, és fiatalon lett a város prefektusa. Miután anyja, Szilvia - akit szentként tisztel az Egyház - megözvegyült, követte testvéreit a kolostorba. Gergely 574-ben lemondott állásáról és a szülői házat kolostorrá alakította. Szigorú aszketikus életre adta magát, amely egészségét is veszélyeztette. A szerzetesi közösségben elmélyülten tanulmányozta a Szentírást és a szentatyákat. A magányból Pelagius pápa kiszólította, diakonussá szentelte és Konstantinápolyba küldte követként. Bár görögül nem beszélt, barátságot kötött az udvar jelentős személyiségeivel, többeknek lelki atyja is lett. A pápa célja az volt, hogy katonai segítséget kapjon a longobárdok ellen. Megismerte a császári diplomáciát, aminek később nagy hasznát vette. 585-től a pápa titkáraként is dolgozott. Pelagius pápa 590-ben pestis áldozata lett, és a római nép Gergelyt választotta meg utódjául.

Gergely pápaságának tizennégy esztendeje az egyetemes egyháztörténelem szempontjából is igen jelentős időszak. Az egyházi birtokok jobb megszervezése révén sokat enyhített a háborúktól és járványoktól szenvedő római nép nyomorán. Erélyesen védelmezte Rómát a longobárdok támadásaival szemben. Missziósokat küldött Angliába, megnyerte a gótokat a katolikus kereszténységnek, végül sikerült megtérítenie a longobárdokat is. Az inkulturáció korszerű elvét ő már alkalmazta a missziós területeken. Nyugaton elsimította az ellentéteket Róma és Milánó között de pápasága alatt kiéleződtek az ellentétek Róma és Konstantinápoly között. Hallatlanul megerősítette a pápaság tekintélyét nyugaton, de a görög kereszténység iránt bizalmatlan volt. Rendkívüli hatásúak lettek liturgikus intézkedései. Később a római liturgia lett az egész Egyház liturgiájának mintája. 595-ben külön énekes iskolát alapított, a Schola Cantorumot. Összeállított egy antifonáriumot is, nemcsak gyűjtője, hanem formálója is volt a később róla elnevezett gregorián éneknek. Himnuszokat is irt a zsolozsmába.

Történelmi szempontból forrásértékű Nagy Szent Gergely pápa 854 fennmaradt levele. Nagy sikere lett a Lelkipásztorkodás kézikönyvének. Kommentárt készített Jób könyvéhez, és más műveivel is nagy hatást gyakorolt a középkori gondolkodásra. Ábrázolásain attribútuma a galamb, mivel Péter nevű írnoka látta a vállán ülni a sugalmazó Szentlelket.

604. március 12-én temették el Rómában. "Isten konzuljának" sírfelirata: "Szívünk szerint ugyan vágyódunk a csendre, sokak java miatt azonban nélkülöznünk kell azt." VIII. Bonifác pápa emelte őt a nyugati egyházatyák sorába, Ambrus, Jeromos és Ágoston mellé. Életének különleges eseményeiről színes legendák születtek.

Életének tanúsága az, hogy minden emberi tevékenységgel szolgálni lehet Isten dicsőségét. Gyakorlati munkájával, diplomáciai és gazdasági tevékenységével, imáival, liturgiával, közös énekléssel, jótékonysággal, irodalmi és teológiai munkásságával maradandó szolgálatot tett az egyháznak. Apostoli tevékenysége történelmi jelentőségű.

Az egyház újabban szeptember 3-án emlékezik meg Nagy Szent Gergelyről, akinek közbenjárásával kérjük Istentől a kormányzói bölcsességet és apostoli buzgóságot az egyház pásztorai számára.

Orosz Lőrinc
prépost-plébános


Kis közösség a Homokkertben

A katolikus hívek közül is csak kevesen tudják, hogy a Homokkertben is létezik egy kis kápolna. A Bujdosó utca elején szerényen húzódik meg a kertes házak között, s akik erre járnak, csak a kerítés mellett álló harangról sejthetik, hogy ez a szépen gondozott kertben álló épület nem egy átlagos családi ház.

Az 1930-as évek óta minden vasárnap szentmisére hívja a harangszó a környékbelieket fél 5-től. Előtte 4 órától közösen mondjuk a litániát, s szentmise előtt gyónási lehetőség is van. Évek óta Lőrinc atya jár hozzánk, nagy szeretettel. Kántorunk is van, aki énekével, játékával emeli a szertartások fényét.

Carissima nővér a házban lakik, őrzi az Oltáriszentséget, rendben tartja a kápolnát, ismeri az ide járó embereket, s az újonnan idelátogatókhoz is van egy kedves mosolya. A közösség főként idősebb emberekből áll, de az utóbbi időben egyre több gyerek is imádkozik velünk. A közelben lévő Petőfi Általános Iskola hittanosai szeptember óta ide járnak a hitoktatójukkal. A gyerekek közül a bátrabbak már tanulnak ministrálni, vállalnak felolvasást is. Karácsonykor kis műsorral kedveskedtek a közösségnek, május első vasárnapján pedig az édesanyákat, nagymamákat köszöntötték. Nem feledkeztek el égi édesanyánkról, a Magyarok Nagyasszonyáról sem, aki kápolnánk patrónusa. Az októberben tartott templombúcsúra is nagy létszámmal eljöttek a gyerekek, megteltek a padsorok vendégekkel. Nemrégiben pedig megható örömben volt részünk, amikor az egyik szentmise keretében megünnepelhettük, hogy a kis Péter a keresztségben testvérünkké lett. Ritka esemény nálunk a keresztelés, s most a szemünk láttára gyarapodott az egyház, ezen belül a mi közösségünk. Ezeken az alkalmakon legnagyobb örömünkre kevésnek bizonyult a kb. 50 férőhely, de székek, padok bevitelével igyekeztünk mindenkinek kényelmes helyet biztosítani, s mint mindig családias hangulat uralkodott.

Sokat imádkozunk azért, hogy közösségünk tovább bővüljön. Ezért mindenkit szeretettel várunk és fogadunk, akár a környéken lakik, akár a város más részén, s szeretne részt venni közösségünk életében.

Géczy Mária


Ámulat és áhítat

Hittanos gyermekek közt Gödöllőn

Április 11-én Debrecen legkülönbözőbb iskoláiból összesereglett hittanosok izgatott csapata várta az indulást Gödöllőre. István atya s a hitoktatók mellett magam is a kirándulók között voltam. Autóbuszunk jó tempóban szelte a kilométereket.

Megérkeztünk Gödöllőre, a volt Grassalkovich-kastélyhoz, amely ma Gödöllői Királyi Kastélymúzeum néven várja hazai és külföldi látogatóit. A 250 éves, legnagyobb magyar barokk kastély valamikori pompáját varázsolja elénk a helyreállított rész, amely hajdan Mária Teréziát, Ferenc Józsefet és feleségét, a magyaroknak oly kedves Erzsébet királynét, "Sisi"-t is annyiszor vendégül látta.

A gyermekek érdeklődéssel nézelődtek s hallgatták az idegenvezetőt, aki jó érzékkel találta meg a "komoly" ismertetés, s a gyermeki képzeletet különösen megragadó egyéni érdekességek közti arányt. Így tudhattuk meg pl., hogy az "ajtajanincs" kályhákba a kéménylyukon bemászva juttatták el a tüzelőt,. vagy hogy a "csupa-arany" díszítések a bálteremben alig nyomnak egy gyűszűnyi súlyt (olyan finom füstaranyból készítették őket). Elámulhattunk azon, hogy Erzsébet királyné mindig egyszerű vaságyon aludt, s hogy kedvenc fagyija az ibolyafagylalt volt. Elismeréssel nyugtázhattuk, hogy kedvenc költőinek egyike a mi Petőfink volt. Amikor a királyi oratóriumból letekintettünk a kastély-kápolnába, nem egy, de két szószéket láthattunk. Ez a barokk szimmetria-szeretetének kifejeződése - világosított fel vezetőnk. A gyermekek maguk vették észre, hogy a termek fal- és mennyezetdíszítései hasonlóak a mi Szent Anna székesegyházunk díszítéséhez. Nem csoda, hisz ugyanaz a korszak, ugyanaz a stílus!

A szemgyönyörködtető, ámulatba ejtő világi csoda után csakhamar új helyszínre érkeztünk, az áhítat csodájának színhelyére: a máriabesnyői kegytemplomhoz. Ferenc testvér személyében itt is kitűnő "útikalauzra" találtunk, aki tökéletesen ráhangolódott a gyermeki lélekre, s a saját életéből vett példázatokkal úgy tudta előadni a kapucinus rend és a kegytemplom történetét, ahogy csak egy bölcs idős ember tud mesélni ifjú hallgatóságának: szeretettel, kedvességgel, humorral. Megtudhattuk, hogy Grassalkovich Antal (1694-1771) emeltette a templomot hálából a Szűzanyának, hogy súlyos beteg felesége felépült. Az alapok kiásásakor került elő egy kis Mária csontszobrocska. E szobor előtt fohászkodott az a gödöllői kőműves, aki munka közben levágta a fél kezét. Imája meghallgatásra talált: meggyógyult. Ezután számos helybeli és ide zarándokoló hívő fohászkodott a XII. századi szobrocska előtt Szűz Máriához, s hálából adományozott táblácskák és különböző tárgyak jelzik, hogy kérésük meghallgatásra talált. Így lett az a 11 x 4 cm-es szobor a templom kegyszobra, s maga a templom kegytemplom. A kriptába is lejutottunk. Itt találhatók a Grassalkovich-család csodálatos márvány mauzóleumai (más szakszóval: tumbái = pompás síremlékek, gazdagon díszített szarkofágokkal).

A templom 1762-ben készült el, és már 1763-tól kapucinus szerzetesek gondozzák és tartják karban. Ehhez persze az állami támogatás mellett a hívek adományaira is szükség van, hisz magának a rendnek a tagjai - ahogy Ferenc testvértől megtudtuk - az engedelmesség és tisztaság mellett éppen a tulajdon-nélküliségre tesznek fogadalmat. Tehát nekik nem lenne anyagi fedezetük a hatalmas (alsó és felső templomból álló) istenháza fenntartására.

Az értékes bemutató után a gyermekek s oktatóik szép ajándékban részesültek. A debreceni származású Szeráf testvértől mindenki kapott egy-egy szép kegyképet s egy ismertető lapocskát.

Még kisétáltunk a helyi temetőbe, hogy mi is kifejezzük kegyeletünket a nagy államférfi és tudós, gróf Teleki Pál iránt. Időnk sajnos szűkre szabott volt, s abból is "tartalékolni kellett" egy kis szabadtéri mozgásra, hogy a gyermekek számára igazi kirándulás lehessen ez a távollét. Egy jó futballmeccs, ill. különböző játékok után tudásban és szép élményekben gyarapodva indultunk haza, hogy még a sötétedés beállta előtt az aggódva várakozó szülők átölelhessék szeretett csemetéiket.

Légy áldott, Uram, a csodálatos élményekért!

Bérces Mária Klára


Székesegyházi tervek

A Szent Anna plébánia a püspökséggel közösen pályázatot nyújtott be a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához a főoltár restaurálására. Az idők folyamán ugyanis az oltár szobrainak és díszítményeinek festékrétege meglazult, helyenként levált, letöredezett. Ha alaposan megnézzük az oltárt, már nagy felületeken látszik is a pusztulás. Ahol még szabad szemmel, távolabbról nem látható, sajnos ott is megindult a folyamat. Restaurátorok mérték fel a helyzetet, és megállapították, hogy mielőbb meg kellene kezdeni a helyreállítást, hogy mentsük, ami menthető. A pályázat elbírálása folyamatban van. Amennyiben sikeres lesz pályázatunk, ősszel megkezdődik az igen költséges és aprólékos munka.

Jövőre szeretnénk pályázni az elpusztult homlokzati kőszobrok fokozatos pótlására. Megkezdődött a pályázati önrész gyűjtése. Előző számunkban kértük László, Ilona, Erzsébet, János, József, Péter, Pál és ha van, Flórián nevű olvasóinkat, hogy védőszentjük szobrához anyagi lehetőségeik szerint járuljanak hozzá. Jelenleg a nemes versenyben Szent László vezet. (A Szent László kórus is a támogatók közé lépett.) Az adományokat a Szent Anna Plébánia Alapítvány csekkjén lehet befizetni a támogatott szobor megnevezésével. Köszönjük az eddigi hozzájárulást, és kérjük, aki teheti, segítse ezt az ügyet.

KVI


Jelentkezés a hitoktatóképzőbe

Megfelelő számú érdeklődő esetén szeptembertől új évfolyam indul a hitoktatóképzőn. Várjuk azok jelentkezését, akik a hároméves, kéthetente szombatonként tartott tanfolyam sikeres elvégzése után hivatástudattal vállalnák hittanórákat. De a tanfolyam jó lehetőség a teológiai ismeretek felfrissítésére, pótlására és rendszerezésére is, tehát nem kötelező hitoktatói oklevelet szerezni.

Érdeklődni, jelentkezni július végéig lehet a Szent Anna plébánián, Orosz Lőrinc plébános úrnál.


Levél a bérmálkozóknak

Mint minden második évben, ez évben is lesz bérmálás pünkösdkor a Szent Anna székesegyházban. Legutóbb én is a bérmálkozók között álltam, készülve a Szentlélek fogadására. Szeretnék néhány gondolatot megosztani erről a szentségről a most bérmálkozó fiatalokkal.

Kedves fiatalok!

Ti akik hűséges követői akartok lenni Jézus Krisztusnak egy fejlődési folyamatot jártok végig. Ez bevezetés a keresztény életbe. Ennek első állomása a keresztség. Amikor megkereszteltek benneteket, keresztszüleitek és szüleitek vállalták, hogy Isten útján járva fognak benneteket nevelni. Több évig jártatok hittanra, mígnem eljutottatok az Oltáriszentség vételéig. Minden bizonnyal érzitek, hogy a gyakori áldozás lelkileg segít titeket az Isten felé vezető úton. Így növekszik a hitetek, alakul a személyiségetek. A bűnbocsánat szentségében kapjátok vissza a bűneitek által elutasított kegyelmet. Most ismét egy fontos lépés előtt álltok. A bérmálás szentségében a Szentlélek látogat meg titeket.

A Szentlélek Jézus életében is fontos szerepet játszott. Keresztelésekor megnyílik az ég és a Lélek galamb alakjában száll le rá. Nyilvános működésének kezdetén a zsinagógában ez az első mondat, amit olvas: "Az Úr lelke van rajtam…" A Szentlélek arra ösztönözte Jézust, hogy bátran kezdje meg hithirdetői küldetését. Egész életében megerősítette a Szentlélek jelenléte. Föltámadása után megígérte tanítványainak, hogy a Lélek fogja őket segíteni küldetésük teljesítésében. A Szentlélek eljövetele új korszakot nyitott meg a tanítványok életében. Bátran merték vállalni az Evangélium hirdetését. Félelmük, gyengeségük szertefoszlott a Lélek erejének hatására.

A bérmálást a keresztény növekedés szentségének nevezzük. Most ti döntöttetek úgy, hogy Isten útján járva akarjátok leélni az életeteket. Ezt a szentséget mindenki csak egyszer kaphatja meg, mert eltörölhetetlen jelet nyom a lelkünkbe. Ez a jel azt jelenti, hogy teljesen Krisztushoz tartozunk, állandó összhangban és együttműködésben vagyunk vele, a nehéz pillanatokban segítséget és támogatást ad, hogy tanúi legyünk. A Szentlélek segítségével megújul személyiségetek. Képessé tesz benneteket, hogy tudatosabb módon adjátok át magatokat a keresztségben fölvállalt feladatnak. Ez a jel a Szentlélek megmaradását fejezi ki bennetek. A bérmálás tehát nem lehet hitbeli növekedésetek végállomása! Legyen inkább egy olyan kiindulópont, amikor önállóan döntöttetek arról, hogy gazdagodni kívántok a tanúságtevésben, Krisztus követésében! A Szentlélek segítségével fáradozzatok azon, hogy adottságaitok felhasználva Isten országát építsétek az egyház élő közösségében! Már nemcsak a tanítását, erkölcsi törvényeit fogadjátok el, nemcsak tagjai vagytok egy társaságnak, hanem ráébredtek, hogy az egyház olyan misztérium, amelynek a hit által vagytok részesei. A Szentlélek által tapasztaljátok meg az egyházhoz, Krisztus titokzatos testéhez tartozás igaz érzését. Így a közösség és az Evangélium hatékony tanúi lesztek. A bérmálás szentségében felsejlik az áldozatvállalás, a kereszt árnyéka is. Ettől azonban ne ijedjetek meg, mert a Szentlélek jelenléte bátorságot, reményt és türelmet ad! Alkalmassá tesz benneteket a hit megvallására, az igazság és a szeretet szolgálatára, az isteni és emberi közösség felépítésére Krisztusban.

Bérmaszüleitek kezességet vállalnak értetek. Az olajjal való megkenéskor kezüket a vállatokra teszik, ezzel kinyilvánítják, hogy felelősséget vállalnak életetek minőségéért, és segítenek benneteket igaz keresztényként élni. Mi pedig testvérként imádkozunk azért, hogy mindezt meg tudjátok valósítani.

Thurzó Máté


Esküvő

Május 1-én Szelmák Enikő és Oláh Attila házasságot kötöttek a Megtestesülés templomban. Gratulálunk, sok boldogságot !Augusztus 4-én szeretettel várunk mindenkit a Szent László templomba, 16 órára, hogy együtt örüljünk az igennek, amit kimondunk egymásnak és Istennek.

Dózsa Anikó és Simkó József


Koncertek

A Nagytemplom előtti tér átadására Beethoven IX. szimfóniáját adják elő, szimfonikus zenekar és számos kórus közreműködésével. Szerepel a Debreceni Egyetem Monteverdi Kórusa és a Maróthy György Pedagógus Kórus is. A koncert időpontja: július 7., este fél 9 óra.

Június 7-én du. 5 órától Schubert G-dúr miséje csendül fel a Szent Anna Székesegyházban, a Monteverdi Kórus előadásában.

Mécses ifjúsági kórus

Nagyböjtben a városi tévé készített rólunk egy felvételt. Jók voltunk, reméljük mindenki látta! Király Péter húsvéti oratóriumát énekeltük április 29-én Hosszúpályiban. Reméljük ők is örültek nekünk annyira, mint mi a fagyinak amire az atya utána meghívott bennünket…

Próbák továbbra is vasárnaponként, az esti mise után a Varga utcai közösségi házban. Lehet hozzánk csatlakozni!


Bringázzunk!

Immár hagyománnyá vált, hogy minden nyáron nyeregbe pattanunk, és egy héten át biciklitúrázunk. Ez az idén sem lesz másképp. Ezúttal Esztergomot és környékét vesszük célba, június 30-tól július 8-ig. Szeretettel váruk minden középiskolás és egyetemista hittanost, aki szeret tekerni, és bírja az izmokat megfeszítő hegyi túrákat. A részletekről érdeklődni, és a túrára jelentkezni Baranya Csabánál a 470-646-os és Dalmadi Évánál a 428-858-as telefonszámokon lehet! a keddiek


Véletlen?

Templomi orgonakoncertre járni érdemes. Nemcsak azért, mert különleges zenei élményben lehet részünk, hanem mert kiváló lehetőség, hogy hozzánk hasonló érdeklődésűekkel ismerkedhessünk meg. Számomra ez csak tavaly nyáron vált világossá, egy ljubljanai ferences templomban.

Orvostanhallgatóként nyári gyakorlatomat végeztem Szlovéniában. Miért pont ott? A bécsi Taizé-i találkozón megismerkedtem néhány szlovén fiatallal, és ők beszéltek az országukról. A gyakorlat 3 hetes volt. A napi munka után indultam felfedezni a reneszánsz hangulatú várost, és a templomba betévedve megláttam a hirdetést, amely az esti koncertre hívott. Nem elég, hogy orgona, még ingyenes is _ több se kell a diáknak, elmentem.

A csodaszép muzsika végén hátrafordulva a padban egy velem egykorú lánytól megkérdeztem, hogy mikor van itt ifjúsági hittan. A lány elmondta, hogy sajnos nyáron nincsen, de mikor meghallotta, hogy magyar vagyok, a mellette ülő fiúhoz fordult _ van itt valaki számodra! Kiderült, hogy a fiú is magyar, délvidéki, és most Szlovéniában tanul. Meglepődtem, persze. Az is kiderült, hogy mindketten egyetemisták és egy koliban laknak, kb. két percre az én szállásomtól. Együtt mentünk haza, és késő éjjelig beszélgettünk. A lány _ Petra _ nyáron egy hónapot éjszakai portásként dolgozott a koliban. Így a portásfülke lassan megtelt térképekkel, fényképekkel és élményekkel. Ezt feltétlenül nézd meg, ide is el kell menni! Ha ezt mind tudtam volna, egy évre jövök…

A sok patak, vízesés, égkék tengerszemek, óriási hegyvonulatok, virágos rétek, kastélyok, barlangok _ nem is tudtam, hogy ez a kicsi ország, ami itt van egy ugrásra (vonattal 11 óra Debrecenből) ennyi meglepetést tartogat. És persze nem hagyhatom ki az ő faluját sem a látnivalók közül, meghívott magukhoz is. Petra kivételes ember _ azon kívül, hogy biokémiát tanul az egyetemen, Thaiföldön a diákolimpiai csapat tagja volt, három nyelven beszél és amatőr _ de szerintem profi - fotós is. És persze rajong a zenéért, és ő is szeret utazni. Kiderült, hogy még nem járt nálunk. Augusztusig. Akkor eljött hozzánk, és együtt barangoltuk be az országot _ Visegrádtól Szegedig. Csak három tekercs film fogyott el.

Titió


Taize-ből érkezett üzenetek

Március 18-án Taize-ből Debrecenbe, a Szent Anna Székesegyházba érkezett egy testvér, hogy debreceni fiatalokkal találkozzon. A találkozás középpontjában a közös beszélgetés állt, a beszélgetés témája pedig a Taize-i közösség élete volt. A testvér elmesélte hogyan telnek mindennapjaik a franciaországi kis faluban, és hogy milyen sok fiatal zarándokol el hozzájuk évről évre. Arról is beszélt, hogyan készülnek az ún. Taize-i énekek, amelyeket a közösség tagjai írnak, és milyen rostán kell átjutniuk az egyes daloknak ahhoz, hogy az énekeskönyvbe bekerülhessenek.

Örömmel tudatta velünk, hogy a 24. Európai Ifjúsági Találkozó helyszíne a hosszas válogatások után kis hazánk fővárosa lesz. Egy ilyen találkozó megszervezése és megrendezése rendkívül sok feladattal és munkával jár. A szervezők azt szeretnék, ha a vidéki egyházközségek is bekapcsolódnának ebbe a munkába, ami elsősorban minket, fiatalokat érint. A találkozó, amelyre a 2001. esztendő végén kerül sor, szeretettel vár minden keresztény fiatalt, hogy ismét együtt járhassuk a "bizalom zarándokútját". A pontos dátumról későbbi számunkban adunk tájékoztatást.

Dalmadi Éva


A czestohovai gyalogos zarándoklatról

Augusztus 3-án indul a zarándoklat a lengyelországi Czestohovába, a domonkos testvérek szervezésében. A zarándoklat első szakaszában Krakkóig buszt veszünk igénybe, majd gyalogosan tesszük meg az utat a kegyhelyig. Zarándokok százai indulnak el ebben az időben, és vándorolnak együtt, énekelve, imádkozva. Egy nap kb. 20 km a táv, közepes ütemben tesszük meg. Még focizni is lehet, mert néha megállunk egy kis pihenőre napközben is. A helybeliek mindenhol szívesen fogadják a zarándokokat, és akár saját házukba is befogadják éjszakára a fáradt magyarokat. Sőt, amikor én voltam, még vacsorát is kaptunk. De nemcsak ezért éri meg… Jelentkezni a Szent László plébánián lehet.

Titió


Sport

Minden csütörtökön kosárlabdázunk este 8-tól a Svetits Gimnázium tornatermében. Gyere te is! Mozgás!!!

Szent Lászlós hittanosok

Minden hónap utolsó keddjén este 8-tól sporthittan. Helye: Svetits tornaterme.

a keddiek


Tábor!

Hittanos- és sporttábor Esztergomban. Időtartam: június 30 - július 8-ig. Biciklit feltétlenül hozzál, kenut és tenisz-pályát a szervezők biztosítanak. Szállás: egyszerű körülmények között, de szilárd fedéllel (nem sátor). Jelentkezés: Baranya Csabánál, a Szent Annás keddi hittanokon. (Varga utca 17., este 7-9-ig)


Egyházmegyei sajtónap

A Magyar Katolikus Püspöki Kar nagy hangsúlyt fektet arra, hogy az egyház és a tömegtájékoztatás az eddigieknél közvetlenebb kapcsolatba kerüljön egymással. Ezért minden egyházmegyében sajtónapot rendeznek, amelyre meghívják a területen működő tömegtájékoztatási eszközök munkatársait, valamint az egyházközségek sajtófelelőseit.

A szegedi sajtónap sikerén fölbuzdulva meghívtuk a Püspökkari Titkárság illetékes munkatársait és Veres András püspököt, hogy az országos katolikus sajtó munkatársaival együtt látogassanak el Debrecenbe.

Egyházmegyénk sajtónapja június 13-án 10 órakor kezdődik a püspökség előadótermében. A kapcsolatok építése szempontjából rendkívül fontos találkozóra ezúton is meghívjuk a debreceni plébániák sajtófelelőseit.


Ahol a menny a földdel összeér

Medjugorjei zarándoklatra indultam el húsvét másodnapján közel 600 magyar keresztény emberrel együtt. Hitem felfrissítését, megújítását kerestem, az emberi lét legmélyebb titkainak egyikét szerettem volna átélni: a Szűzanyával való találkozás által Istenre hagyatkozni, teljes bizalommal.

A Bosznia-Hercegovinában lévő kis faluban, Medjugorjeban, 20 évvel ezelőtt 6 gyermeknek (10-16 évesek) megjelent a Szűzanya. A Béke Királynőjeként mutatkozott be nekik. Azóta is rendszeresen ismétlődnek a jelenések.

Első nap a szentmise után egy ferences atya tanúságtételét hallhattuk. Elmondta, hogy a papi hivatásra a Gospa (horvátul így hívják a Szűzanyát) késztette. Ezután rózsafüzért imádkozva az első jelenések helyére, a Prodbrdo-dombra indultunk. Az Alföldön élő ember számára ez egy komoly hegy. Nehéz, sziklás terepen vezetett fölfelé az út. Még nehezebb volt a dolgunk akkor, amikor az 540 méteres Krizevacot (Kereszt-hegyet) másztuk meg, szakadó esőben.

Csoportunkban a 11 hónapos kisbabától kezdve a 80 éves idős emberekig minden korosztály jelen volt és megbirkózott ezzel a feladattal. A csúszós, eső áztatta sziklás hegyen velünk volt a Szűzanya. Mindenki épen, egészségesen, lélekben megújulva térhetett vissza a szálláshelyére.

Esténként a templomban 6 órakor mindenki a saját nyelvén imádkozta a rózsafüzért. Ezután a szentmisében és a szentségimádáson az Istent dicsőítő énekeket latinul zengte együtt minden nemzet. A zsúfolásig telt templomban különös erővel áradt az Isten kegyelme.

Nemcsak a templom, hanem az egész falu szent hely. A kegyelem hatása nagyon jól érzékelhető abban a közösségben, ahol a drogosok gyógyulnak. Találkoztunk Attilával, a magyar fiúval, aki 7 éve él itt. Tanúságtételében elmondta, hogy orvosok, pszichológusok és gyógyszerek nélkül, kizárólag az imádság, a munka és a közösség ereje a terápia ezeknek a perifériára került, testileg, lelkileg sebzett embereknek.

Nagyon nagy élmény volt hallgatni az egyik látnoknak, Vickának, az előadását. Míg beszélt arcán angyali mosoly tündökölt. Neki mindennap megjelenik a Szűzanya. Ő általa küldi üzeneteit az emberiségnek: Drága gyermekeim! Béke, ami kell minden élő embernek. Ennek megvalósítását mindenki a saját szívében kezdje el. Ehhez fontos a megtérés, a szívből áradó ima, az Eucharisztia, a Biblia olvasása, a böjt és a havi gyónás. Drága gyermekeim, nélkületek az Isten nem tudja megvalósítani tervét, ezért növekedjetek nap-nap után, hogy közelebb jussatok a Mennyei Atyához.

Martin Éva


Hírek a Szent Család házatájáról

Húsvét vigíliájának, Krisztus feltámadásának ünneplése az új évezred első évében - az idők Urának figyelmes, és egységre figyelmeztető szeretetéből _ minden keresztény felekezetnél április 14-ére esett. Ezt az egyetemes örömöt családiassá tette számunkra Isten azáltal, hogy éppen ezen a napon ünnepelte plébánosunk, Fodor András atya pappá szentelésének harmincadik évfordulóját. A szentmisében hálát adtunk érte Istennek, és kértük a feltámadt Krisztust, áldásával tegye termékennyé hűséges szolgálatát.

Egyházközségünk is képviselteti magát a csíksomlyói pünkösdi búcsún. Egy autóbusz telt meg a jelentkezőkkel. András atya vezetésével zarándoklatunkat összekötjük Erdély legszebb tájainak megismerésével.

Készülünk a máriapócsi egyházmegyei zarándoklatra is.

A lelkipásztori gyakorlatuk egy részét egyházköz-ségünkben teljesítő diakónusokat főpásztorunk június 16-án szenteli pappá a nyíregyházi társszékesegyházban. Meghívásunkat elfogadva, Lengyel József július 1-jén, Németh János pedig július 8-án tarja újmiséjét templomunkban.

Július 8-15-ig ifjúsági közösségünk, 15-22-ig pedig a gyermekek számára szervezünk nyári táborozást a Bükk hegységben.


Ünnepelt a Karitász

2001 februárjában ünnepelte megalakulásának 10. évfordulóját a Szent Anna Karitász csoportja. Ebből az alkalomból jöttünk össze, régi és jelenlegi tagok, hogy emlékezzünk, beszélgessünk és a szentmisében hálát adjunk Istennek gondviselő jóságáért. Jó volt visszaemlékezni a kezdeti időkre, mikor elindultunk a számunkra ismeretlen úton. Csak a tenni, segíteni akarás volt a célunk, az indított bennünket a rászoruló embertársaink felé. Bennük akartuk Istent szolgálni, az Evangélium szellemében, s ez hol több, hol kevesebb sikerrel járt. A Szentírásban ezt olvashatjuk: "Ha valamit a legkisebbel tettetek, velem tettétek." Úgy gondolom, hogy ennek a mondatnak a fényében a Karitász-csoport munkája nem volt hiábavaló. Köszönet mindazoknak, akik ezt a feladatot önkéntesen, önzetlenül, szeretetből végezték.

Nagy örömünkre szolgált, hogy Bosák Nándor püspök úr és Orosz Lőrinc plébános úr jelenlétükkel megtisztelték összejövetelünket, elismerésüket fejezték ki szolgálatunk iránt, és a további kitartó munkára biztattak minket. Szükségünk is van az erősítő, bátorító szavakra, hiszen feladatunk szép, de nem könnyű. Éppen ezért szeretnénk, ha a fiatalok is megismernék a szeretetnek ezt az áldozatos, tevékeny megnyilvánulását.

Az együtt ünneplésünk a szentmisével ért véget, amelyben a könyörgésekkel és a felajánlásban megköszöntük Isten reánk árasztott kegyelmét, és kértük, áldja meg továbbra is ezt a szolgálatot, és a szolgálattevőket. Kértük, bocsásson meg nekünk hibáinkért, mulasztásainkért, amint mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek.

Mile Jánosné


Biblia és csillagászat

Teres Ágoston jezsuita atya előadásai Debrecenben

Április 18-21. között több érdekes előadást hallgathattak meg az érdeklődők Debrecenben a Vatikáni Csillagvizsgáló magyar munkatársától, Teres Ágostontól. A norvégiai magyarok lelkipásztora három helyen is otthon van a világban: Norvégiában, Rómában és Budapesten. A természet és a természetfölötti, a földi és az égi dolgok területén egyaránt nagy jártassággal és bölcsességgel tanította azokat, akik részt vettek előadásain.

Április 18-án a Debreceni Egyetem kémiai előadótermét töltötték meg az érdeklődők, akik a Világegyetem keletkezéséről alkotott tudományos ismeretek és a bibliai teremtéstörténet közötti megdöbbentő párhuzamokról hallhattak érdekfeszítő előadást. Az előadás után még hosszas beszélgetés alakult ki, és a "Biblia és asztronómia" c. könyv 30 példánya is pillanatok alatt elfogyott.

Másnap a püspökség előadótermében a KÉSZ szervezésében Jézus feltámadásának dátumáról és az időszámítással összefüggő csillagászati és kultúrtörténeti kérdésekről volt szó. Szombaton pedig a Svetits és a Szent József Gimnázium diákjai ismerkedtek a Vatikáni Csillagvizsgáló történetével és munkájával. Mindhárom alkalommal megtekinthettünk egy filmet is, amelyben a vatikáni csillagászok beszéltek hivatásukról, munkájukról és erőfeszítéseikről a tudomány és a hit területén.

Egy, Istennek és a tudománynak elkötelezett ember vallomása az előadások tematikus mondanivalóján túl leginkább azt a fontos üzenetet hordozta, hogy a hit és a természettudomány nem állnak egymással szemben, hanem egymást kiegészítve vezetnek el bennünket a Műtől az Alkotóig.

Akik részt vettek az előadásokon, és szeretnék az ott elhangzottakat elmélyíteni, vagy akik csak utólag értesültek róla, és szeretnének a témával ismerkedni, a Szent Anna Könyvesboltban korlátozott példányszámban még hozzájuthatnak Teres Ágoston atya "Biblia és asztronómia" című könyvéhez.

Tari Zsolt


Jezus, unis nous tous!

"A hit és Fény" zarándoklata Lourdes-ba

Ápr. 12-én, nagycsütörtökön, Jean Vanier a Lourdes-i kegyhely előtti téren, a "Hit és Fény", valamint a "Bárka" közösség a világ minden tájáról összesereglett zarándokait így köszöntötte: "A Hit és Fény 30 évvel ezelőtti, első zarándoklata a vigasztalás zarándoklata volt. Az idei viszont a feltámadás és kinyilatkoztatás zarándoklata. A Hit és Fénynek ki kell lépnie a világba, és megmutatni a sérült emberek _ a gyengék, törékenyek a kitaszítottak _ különleges szépségét, azokét, akik lelki életet adtak nekünk".

A Hit és Fény 10 évente tér vissza Lourdes-ba hogy ott élje át a nagyhét és a húsvét eseményeit. Idén kb. 17 000 ember zarándokolt el a kegyhelyre, a magyar közösségekből 70 fő. Az idei zarándoklat jelszava így hangzott: "Gyertek, igyatok a forrásból", ez azt is jelenti: fedezzétek föl az egységből fakadó örömöt.

Nagycsütörtök este a közös Eucharisztia után az egyes közösségek egy sajátos virrasztáson vettek részt, hogy elvégezzék a lábmosás szertartását. A Hit és Fény mozgalomban nagy jelentősége van ennek, egyrészt az egymásnak való szolgálat készségét jeleníti meg, másrészt azt a vágyat, hogy mi magunk minél kisebbekké váljunk. Egyben ez a magány, és az kitaszítottság áldozataival való szolidaritást is jelképezi, ugyanakkor ökumenikus gesztus is, mivel azok a keresztények, akik a felekezeti különbözőség miatt nem tudják velünk együtt magukhoz venni Krisztus testét, legalább a lábmosás szertartásában megélhetik a közösséget.

Nagypéntek reggelén a fogyatékos zarándokok keresztutat tettek meg, egy előre elkészített útvonalon. Minden közösség kapott egy nagy, fából készült keresztet, melyet a résztvevőknek kellett vinniük, s melyre felírták neveiket, annak jeléül, hogy a kereszt a bűneink és hűtlenségünk megváltása is. Este közösen részt vettünk a nagypénteki liturgián. A szenvedéstörténet hagyományos felolvasása helyett egy "élő képekből álló" passiót mutattak be, melynek fő szerepeit értelmi fogyatékosok játszották.

A szombat délelőtt a gyónásnak, illetve a különböző felekezetek pásztoraival való beszélgetésnek volt szentelve. Néhány hektárnyi területen több mint kétszáz gyóntatószéket állítottak fel, melyekhez több méteres sorok kígyóztak. Este 9 órakor a X. Pius Bazilikában mutattuk be húsvét vigíliájának csodálatos liturgiáját, melynek a fő celebránsa James Stafford bíboros, az egyik Pápai Tanács vezetője volt. A szertartást a Bárka közösségek pantomimjátéka egészítette ki. Különösen a világ teremtéséről szóló elbeszélés, illetve egy élő bárány jelenléte teremtett különös atmoszférát. Talán ezen az eseményen jöttünk rá, milyen kevés is kell ahhoz, hogy közel érezzük magunkat egymáshoz, s felfedezzük az embert, felfedezzük az Istent, aki karnyújtásnyira van tőlünk. A liturgia záróakkordjaként 35 nyelven hangzott el az örömteli kiáltás: "Krisztus feltámadt!"

A zarándoklat befejezéseként a résztvevők egy nagy téren találkoztak a Bazilika mellett. Ökumenikus istentisztelet keretében az egységért imádkoztunk, és megelevenedett az emmausi tanítványok története. Ez hamarosan egy spontán játékká alakult. Az egészségesek és fogyatékosok ezrei megfogták egymás kezét és körtáncot jártak, végül kék léggömbök százait eresztették fel. Végül eljött a búcsúzás ideje. A kölcsönös ajándékozgatásnak se vége se hossza nem volt. Találkozunk Lourdes-ban 10 év múlva.

Andrzej, a debreceni Magvetők közösségéből


A Figyelő 10 éve

A Tömegtájékoztatás Világnapja és a Debreceni Katolikus Figyelő tizedik születésnapja alkalmából május 19-én délután a Szent Imre teremben találkoztak újságunk régi és új munkatársai, hogy kiértékeljék az eddigi munkát, és keressék a fejlődés irányát. Erre az alkalomra Pető István atya elkészítette az eddig megjelent 40 szám repertóriumát, amely a plébániai könyvtárban használható.

A beszélgetést követő szentmisében Bosák Nándor püspök úr felhívta a figyelmet a média fontosságára és felelősségünkre.


KÉSZ-hírek

Április 20-21-én tartotta a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége V. kongresszusát a Magyar Tudományos Akadémia Székházában. A rendezvényt köszöntötte és egyben fővédnöki tisztét Orbán Viktor miniszterelnök vállalta. A kongresszus jelmondata ("Magyarország az én hazám!") jegyében keresztény értékeket valló államférfiak, a keresztény/keresztyén felekezetek vezető képviselői, a tudományos és művészeti életünk keresztény hitvallói sok oldalról világították meg nemzetünk jelenkori problémáit. A tagszervezetek előadói bemutatták a keresztény eszmék terjesztésének, az evangelizációnak egy-egy konkrét feladatát, eredményét illetve lehetőségét. A kongresszusról bővebben a debreceni KÉSZ-Hírlevél május-júniusi számában olvashatunk. Felhívjuk a figyelmet, hogy az előző (parlamenti) kongresszus előadásai szép kiadványban megjelentek. A könyvet a Szent Anna könyvesboltban lehet megrendelni.

Idei tavaszi előadás-sorozatunknak "Múltunk és jövőnk _ a tudomány és vallásunk tükrében" címet adtuk. Április 18-án és 19-én Teres Ágoston jezsuita atya, vatikáni csillagász tartott előadást. 18-án a Világegyetem fizikai-csillagászati fejlődéséről, 19-én Jézus feltámadási idejének csillagászati meghatározásáról beszélt. (Lásd Tari Zsolt atya cikkét.) Április 26-án pedig Dr. Schlammadinger József a humángenetika legújabb eredményeinek felhasználásával az "embermivolt" biológiai alapjait elemezte, kitérve az új gyógyszer- és biotechnológiai gyógyászati lehetőségekre. Az előadásokat igen nagy érdeklődés kísérte: a hallgatóság mind az egyetem kémiai nagyelőadótermét, mind a püspökség előadótermét zsúfolásig megtöltötte.

Május 5-én Debrecenbe látogatott a közelmúltban megalakult jászberényi KÉSZ csoport kb. 30 tagja. Igyekeztünk keresztmetszetet adni városunk keresztény életéről. A Munkácsy terem, a Nagytemplom, a Ref. Kollégium és az Egyetem megtekintése után a görög katolikus egyházközséget és templomot, valamint a Szent Anna egyházközséget és templomot tudtuk röviden bemutatni. Várják viszontlátogatásunkat!

A KÉSZ országos zarándoklata az idén Pálosszentkúton volt, május 19-én. Debreceni csoportunk a hagyományoknak megfelelően idén is megszervezte a pünkösdi csíksomlyói zarándoklatot.

Június 17-én az úrnapi körmenethez az idén is készítünk sátrat a Varga u. 17. sz. közösségi házunk kapujában. Akik tudnak, kérjük, reggel 7-re jöjjenek oda segíteni.

Tizenegyedik nyári lelkigyakorlatunkat az idén is Oláh Miklós atya vezeti, Miskolc-Tapolcán. Indulás autóbusszal július 26-án reggel 7 órakor a görög katolikus parókia elől. Nyíregyházán még hozzánk csatlakoznak néhányan. A lelkigyakorlat 29-én, vasárnap délben fejeződik be. Szállás költség 3000 Ft, + a buszköltség. Az étkezés fakultatívan oldható meg: van lehetőség egyszerű reggeli, vacsora készítésére, ebédet lehet rendelni. Jelentkezés: Balla Jánosnál, a görög katolikus parókián. Telefon: 533-207 v. 533-209 .

D.L.


Egyetemi pasztorációs konferencia Szegeden

V. éves geográfus egyetemi hallgató vagyok. Karancsságról, Nógrád megyéből kerültem Debrecenbe 1996-ban. A Szent István plébánia "Szűz Mária Szeplőtelen Szíve" közösségéhez tartozom. Emellett igyekszem rendszeresen részt venni a székesegyház és a Domonkos-plébánia katolikus ifjúsági életében is. Ily módon sikerült eljutnom a Szegeden megrendezett VII. Egyetemi Pasztorációs Konferenciára.

Úgy vélem, az a katolikus egyetemista, aki a hitéletben tudatosan részt akar venni, mindenképp kell, hogy valamelyik plébániához tartozzék, mert az egyetemen belül sajnos még hiányoznak az ilyen programok. Szegeden azt tapasztaltuk, hogy a szervezett katolikus élet főként az egyetem keretei között folyik. Ott a szó valódi értelmében létezik Egyetemi Lelkészség. Ennek a konferenciának is ők biztosítottak helyet, mint kiderült, már nem is először. Öröm volt tapasztalni az ottani fiatalok szerető összetartását, lelkesedését, segítőkészségét. Szerintünk, résztvevők szerint, minden zökkenőmentesen folyt, mindig minden a helyén volt. A közös imákat is magába foglaló programok egész nap változatos elfoglaltságot nyújtottak minden résztvevőnek. Igaz, a szentmise (vagy a református istentisztelet) csak egy-egy alkalommal volt a szervezett lelki program része, holott ennek minden nap fontos szerepe lett volna. (Olykor túlságosan hivataloskodó, személytelen előadásokat, beszélgetéseket is hallottunk. Mintha Jézus, és még inkább Mária nevét szégyellték volna kimondani.)

Az utolsó napon, a Dóm altemplomában közösen bemutatott, püspöki szentmise, illetve az egyik este megrendezett, ökumenikus Taizé-i imaóra a Szentlélek szeretet-egységének megteremtése irányába hatott ebben - a néhány nap alatt megformálódott - közösségben. Nagyon megragadott bennünket Nemeshegyi Péter jezsuita atyának a Szeretet Lelke által indított, lényegre törő előadása. Éreztük azt, ami a mai világban egyfajta "lelki oázis", hogy itt, mi néhányan, szeretetben képviseljük Isten népét. A konferencia valódi témájáról, az egyetemi pasztorációról, azt hiszem, az idősebb résztvevők tudnak beszámolni. (E számunkban olvasható Havas Lászlóné írása.) Mi, a hallgatók korcsoportja, leginkább egyházi kollégiumok lakóiként, beszámoltunk arról is, kinek milyen tapasztalata van a kollégiumi hitéletről. Sokféle élményt és véleményt ismerhettünk meg. Kiderült az is, hogy nemcsak egy lelkipásztor jelenléte teszi kereszténnyé a kollégiumot, hanem a közösségi keresztény életet igénylő, hitüket Isten iránti szeretetben megélő kollégisták is.

Összességében mindenkinek léleképítő élmény volt ez a rendezvény. Úgy éreztük, jó lenne gyakrabban is egymás tapasztalataiból tanulni, hogyan lehet az egyetemen Isten országát építeni.

Dénes Csaba


"A keresztény hivatás természete szerint apostoli hivatás"

Gondolatok a VII. Egyetemi Pasztorációs Konferencia kapcsán.

Február végén Szegeden rendezték meg az "Oktatók szerepe az Egyetemi lelkipásztorkodásban" című konferenciát. A téma nagyon aktuális, a szerepvállalás ma jobban, mint valaha kötelezi az egyházi személyeket, a paptanárokat éppúgy, mint a világi hívőket: a tanárokat, az adminisztratív személyzetet, a hallgatókat. E témával kapcsolatban a kilencvenes évektől több pápai dokumentum született, rámutatva arra, hogy az egyetem az a kultúra legtermékenyebb műhelye, így annak szellemétől nagymértékben függ az egyház és maga a társadalom jövője is.

A Christifideles Laici 1988-ban arra szólítja fel a világi hívőket: "erős lélekkel, alkotó szellemi erővel legyenek jelen a kultúra különböző területein, az iskolában és az egyetemeken, a tudományos és technikai kutatás központjaiban és a humanista gondolkodás színhelyein. Az ilyen jelenlét nem csupán a létező kultúra elemeinek megismerését szolgálja, és ha szükséges, megfontolt kritikával annak megtisztítását végzi, hanem azt az Evangélium és a keresztény hit eredeti gazdagságának segítségével magasabb szintre emeli." E gondolatok ott voltak a gyakorlati kérdésekkel foglalkozó szegedi tanácskozás hátterében is.

Debrecenből Ireneus Wysokinski római katolikus, Marincsák László görög katolikus és Kókai Csaba református lelkészek vettek részt 3-3 hallgatóval, valamint a Svetits Intézet egyetemi kollégiumának vezetője és Tóth László atya, a Szent László Kollégium lelkésze. Világiak is kaptak meghívást, így vehettem én is részt e tanácskozáson pécsi, veszprémi, szegedi kollégákkal együtt.

A rangos és a saját területükön nagy rálátással rendelkező előadók gondolatait jó lenne összegyűjtve olvasni. Bögre Zsuzsa, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem szociológusa a közösségek jelentőségéről beszélt a mai társadalomban, majd Farkas Beáta, a Szegedi Tudományegyetem Világgazdasági és Európai Gazdasági Integrációs Tanszékének vezetője a civil szervezetek fontosságáról szólt a társadalom életében, s arról, hogy az egyetemek öntevékeny köreiben tanulhatják meg a fiatalok a civil szervezetekben való működést. A kredit rendszer, mely jobb formát ad az egyetemi képzésnek, a közösségi összetartást gyengíti. Nagyon fontos, hogy az oktatók beszélgető esteket szervezzenek a hallgatókkal általános és komoly témákban, de ne morális közösséget erőszakoljanak rájuk elsősorban. Az ilyen közös gondolkodásból kiindulva el lehet sokakat vezetni keresztény közösségekbe.

Nemeshegyi Péter jezsuita egyetemi tanár előadása az universitas fogalmáról és szerepéről lenyűgözte a hallgatóságot, s elsősorban a fiatalokat, akik a mai szétszabdalt egyetemi karokon és a rohanó életben már nem tudhatják, mit jelentett az egyetem a középkorban és kell hogy jelentsen ma is: egyrészt a tudományok egyetemességét és annak oktatását, másrészt a tanítók és a tanulók egyetemességét, akik együtt keresik az igazságot, mert a világ `felfogható' (Aquinói Tamás), és az istenképű ember megismerhető a tudomány, a jó és a szép megismerésével. Emlékeztetett arra, hogy Japánban a tanárt "előbb jár" jelentésű szóval szólítják meg, vagyis a tanár abban különbözik a tanítványtól, hogy életkoránál fogva jár előbbre az egyetemesen felhalmozott tudás megismerésében. Az igazi emberiesség a szeretet, két ember közössége, így a tanár és tanuló közössége is. Az ő viszonyukban ezt a szeretetkapcsolatot hármas megtéréssel lehet megvalósítani: az intellektuális megtéréssel, vagyis az igazság önzetlen keresésével, az erkölcsi megtéréssel, azaz hagyni, hogy a szép, a jó és az igaz irányítsa életünket, valamint a vallásos megtéréssel: Istenre bízva magunkat, hogy a Szentlélek vezessen együtt szeretni Istennel mindent és mindenkit. A tanár feladata a bonum diffusio sui (Szent Ágoston), önmaga szétosztása, hogy ezáltal rávezesse a diákot a gondolkodásra, a rácsodálkozásra, merjen kérdezni, és örömét lelje a megszerzett tudásban. Közel egy óra hosszáig hallgattuk e szép gondolatokat, s ezután szinte hidegvizes zuhanyként hatott az, amit amúgy is érzünk: a mai világban nehéz az universitas szellemét megvalósítani, hiszen a számos új tudományág keletkezése miatt az egyetemnek át kellett alakítania arculatát. Frenkl Róbert orvosprofesszor, az evangélikus egyház főfelügyelője beszélt erről, aki főleg egy teljesen elhanyagolt területtel, az egészségkultúrával foglalkozott. A tanár feladatáról szólva azt mondta, hogy autonóm ifjúsággá kell formálni a nyájszellemű hallgatóságot. Ehhez a tanárnak is késznek kell lennie a folyamatos megújulásra, hogy el tudja fogadtatni magát az újabb és újabb hallgatókkal.

Kiss Ádám az Eötvös Lóránd Tudományegyetem fizikus professzora, helyettes államtitkár, átfogó képben mutatta be az egyetemek jelenlegi helyzetét, gondjait és perspektíváit. Említette, hogy a tehetséggondozás sosem kommercializálható, így a doktori iskolákban, a tudományos diákkörökben és a kollégiumi nevelés kereteiben továbbra is nagy szerepe lehet a hallgatókkal való egyéni vagy csoportos beszélgetéseknek. Ennek során minden keresztény tanárnak fel kell ismernie az evangelizálás lehetőségét.

Budapesten, Szegeden és újabban a Győrött alakult egyetemi-főiskolai lelkészségeken igyekeznek kapcsolatot teremteni egyetemi oktatók és dolgozók rétegeivel is. Számos ötletet kaptunk, amelyeket majd hasznosítani tudunk a rövidesen nálunk is megalakuló egyetemi lelkészség programjában.

Ifjúsági közösségeinkből több diák tanul hosszabb-rövidebb ideig külföldi egyetemeken. Ők is sok érdekes tapasztalattal térnek haza. Következő számunkban ezen tapasztalatokból szeretnék bemutatni néhányat.

Havas Lászlóné


A Szt. Anna könyvesbolt újdonságai

Nagy Szent Baszileosz művei 2200 Ft

A magyarok ezer esztendeje Rómában 4800 Ft

A zarándok - Loyolai Szt. Ignác emlékei 980 Ft

Hitünk képeskönyve 1500 Ft

Zsoltáros naptár 940 Ft

Magyarország és a Szentszék diplomáciai

kapcsolata 1921-2000. 1990 Ft
A türelem vértanúsága - Casaroli bíboros visszaemlékezése 2750 Ft

Életre születtünk - Imák, elmélkedések,

gondolatok lelki adoptálók számára 380 Ft


Tisztelt Szerkesztőség!

A "Töprengések" c. cikkhez és a Figyelőben kialakult eszmecseréhez szeretném saját véleményemet hozzáfűzni.

Néptanító koromban, és ma is mindig legcsodálatosabbnak tartottam a közös éneklést a templomokban. A Duna-Tisza-közén nőttem fel és a szebbnél-szebb népénekeket szüleimtől, no meg az iskolában a kedvesnővérektől tanultam. Ott ünnepnapokon tele volt a templom, zengett az ének, mert mindenki tudta és szívesen énekelte az egyszerű, de szép énekeket. Szerencsére ez ma is így van ott és más vidékeken is. Ez a bensőséges együtténeklés teszi széppé, felemelő közösségi élménnyé a pünkösdi búcsút Pálosszentkúton, vagy a dunántúli városokban. Nem némán sétálva, beszélgetve, nevetgélve megy a nép a körmeneteken, hanem hangosan énekelve, imádkozva. Itt nálunk, Debrecenben ez nincs így. Nem egyszer hiába kezdeményeztem éneklést, magamra maradtam, mert az emberek nem tudják az énekeket, vagy szégyellnek énekelni. Egyre inkább ahhoz vannak szoktatva, hogy az éneklés a kántor vagy a kórus dolga. Ne szóljunk bele, ők tudják, hiszen ők a szakemberek!

Bizony, néhány éve nincs alkalmuk az embereknek templomukban az együtténeklés gyönyörűségét ízlelgetni. Vasárnaponként a szentmisében a népénekek mellőzve vannak, esetleg a legvégére jut egy-egy. Bizony, eluralja a szentmisét a sok válaszos és ismeretlen szövegű, dallamú ének, amely stílusában távol áll tőlünk, és minden tekintetben szokatlanok, nehezebben tanulhatók.

Mi nem szakemberként, csak amatőrként ragaszkodnánk eddig megszokott, egyszerű népénekeinkhez, ha egyáltalán kérhetjük… Vagy pedig ezután is csak hallgatjuk a szentmisét és igazán szép hangú kántorunkat. Én ugyan megtehetem, hogy elutazom oda, ahol egyszerű kántorok segítségével, a közös éneklés által szívvel-lélekkel bekapcsolódhatok a szentmisébe, úgy, mint régen. De ez sajnos nem mindenkinek lehetséges.

Azt azonban nehezen veszem tudomásul, amit egy szakember leírt a cikkében: "Törődjünk bele, hogy az éneklő egyház fogalma is csak a Római Katolikus Népénektár címeként marad fenn." Véleményem: elég baj, hogy ő ezen munkálkodik másokkal együtt!

Azt javaslom, legalább legyen választási lehetőségünk olyan mise beiktatásával, ahol többségben a népénekeket is énekelhetjük, kezdéstől a végéig, hiszen megvannak minden főrészhez a megfelelő énekek (miseénekek).

Elnézést kérek nem szép, de jobbító szándékú őszinte levelemért! Köszönjük a plébános úrnak és a szerkesztőnek áldozatos munkáját! Sok türelmet és megértést kérünk továbbra is!

egy nyugdíjas tanító


Tisztelt Szerkesztőség!

Május 4-én utaztam Debrecenbe, hogy édesanyám sírjára virágot tegyek. Utána betértem szeretett templomomba, és megvettem a Katolikus Figyelőt. Megdöbbentem egy cikk címén: "Kiért és ki ellen". Többször elolvastam Zsengellérné írását, és lassan megértettem miről van szó. Neki, mint hivatásos előadóművésznek igaza van, hogy csak a szakmabeliek bírálhatják. Téved azonban, amikor Dobos Misi barátomat is előadóművésznek tekinti. Misi ugyanis - nagybetűkkel írva -: KÁNTOR.

Van-e különbség a kettő között? Óriási! A hangversenyterembe azok mennek, akik birtokában vannak bizonyos fokú zenei műveltségnek, a templomba pedig azok, akik megnyugvást, lelki feltöltődést remélnek. A paptól és a kántortól nagyban függ, hogy ez sikerül-e.

Én, aki nyugdíjas énektanárként egy évig kántor lehettem a Szent Annában is, jelen voltam Dobos kántor úr választásánál. Igazi jó kántort ismertem meg benne. Azóta is sokat fejlődött, és felnőtt benne az előadóművész is. Ez megzavarta kántori énjét. Az éneklés technikája, előadásmódja néha a hőstenorokkal vetekszik. Az orgona játéka olyan hangos, hogy neki is birkóznia kell, hogy hallassa hangját. A regiszterválasztása éles, sipító, bántó. Mire jó ez?

A májusi ájtatosságot végző fiatal pap hangja tele melegséggel, szeretettel. A kántornak ehhez kellene alkalmazkodnia. Az ájtatosság végén a feleségem összerezzent a hirtelen megszólaló erős orgonahangtól. Egy bensőséges, csendes orgonaszó elmélyítette volna az áhítatot, így pedig az ellenkezője történt.

A híveknek igenis joguk van véleményt formálni a kántorról is, éppen úgy, mint a papról. Ők ugyanis a hívek szolgálata által szolgálják Istent. Kérem a kántor urat, változtasson irányt, figyeljen a hívekre, mint régen! Szolgálja őket Istentől kapott tehetségével, s akkor mindenki meg lesz elégedve!

Mint egykori debreceni piarista diák, emlékszem a csodálatos Mándoki tanár úr működésére. Ő mondta nekem, s most ide írom: "Adja az Úristen, hogy öröme teljék hivatásában, munkájában"!

Haller István
(leveléből szerkesztve)


Új témákat várunk!

Újságunkban rendszeresen helyet adtunk az olvasói véleményeknek. Úgy érezzük, hogy most ezt a témát le kell zárnunk, hiszen pro és kontra sok érv és vélemény hangzott el a székesegyház liturgikus gyakorlatával kapcsolatban, most már inkább csak ismételnénk a felvetett problémákat. Következő számunkban az érintettekkel beszélgetve levonjuk a gyakorlati következtetéseket. Más felvetéseket továbbra is szívesen fogadunk. Szerk.


A Háló-mozgalom találkozója Máriapócson

Április 27-29-ig Máriapócs adott otthont a Háló magyarországi találkozójának. Ma már Debrecenben sem ismeretlen fogalom a Háló, a Kárpát-medence katolikus kisközösségeinek hálózata. Néhány éve a püspökségen volt egy debreceni találkozó, tavaly novemberben pedig Pannonhalma látta vendégül a hálósokat. Az ún. nagytalálkozó volt, amelyre a határokon kívüli közösségek képviselői is hivatalosak voltak, most viszont elsősorban a magyarországi közösségek kaptak meghívást.

Hatvanhárman jöttünk össze, néhányan Kárpátaljáról és Erdélyből is érkeztek. Debrecenből négyen vettünk részt a találkozón. Az első este Szeibert András vezetésével bemutatkoztunk egymásnak. Az egybegyűltek összetétele a tarka mezei csokorhoz hasonlítható. Fiatalok és idősek, kezdő és haladó „hálósok", plébániai hittanos csoportok és konkrét plébániához nem kötődő lelkiségi mozgalmak, papok és laikusok.

Az érdekes bemutatkozásokat követően a Bazilikában az Akathisztosszal kértük az Istenszülő Szűz Mária támogatását céljaink megvalósításához. A következő nap reggelén a zarándokház kápolnájában személyes kérésre is lehetőség nyílt a reggeli ima keretében. Délelőtt dr. Obbágy László atya gondolatébresztő előadását követően kiscsoportokban vitattuk meg a saját közösségünkben előforduló vitás kérdéseket. Délután Felföldi László atya előadása után a közösségekben előforduló krízis helyzetek megoldását próbáltuk bogozni csoportvezetőink segítségével. Az esti szentmisén Bosák Nándor püspök atya a húsvét és a pünkösd örömünnepének jelentőségét emelte ki. Az egész napos szellemi munka fáradalmait este a Nyírség Néptánc Együttes táncosainak vezetésével lazítottuk ki. Pihenésképpen pedig a tájegységek népdalaira került sor.

A további kapcsolattartási lehetőségeket Puchard Zoltán és Szeibert András, a Háló vezetőinek irányításával vitattuk meg vasárnap. Kézhez kaptuk a pályázati és levelezési címlistát, amely elengedhetetlen feltétele a további munkának. A Bazilikában tartott szent liturgiát követően dr. Keresztes Szilárd püspök úr is megtisztelte jelenlétével a záró foglalkozást. Részt vett abban a közös imában, amely úgy zajlott, hogy az első ember odament az általa tetszés szerint kiválasztott személyhez. Megfogta kezét, és magában mondott egy imát a társáért. Ezt követőn megfogták egymás kezét, és egy másik résztvevőnél álltak. Így egyre növekedett az imát mondók száma. Amikor mindenkire sor került, bezárult az összejövetel, de még kihasználtuk a rendelkezésre álló időt, hogy címeket cseréljünk.

Kiderült az is, hogy a Hálón belül több munkacsoport működik, pedagógiai, média, pályázati figyelő, azzal a céllal, hogy ötleteikkel minél tartalmasabb kínálatot tudjanak nyújtani az ezt igénylők számára. A munkát segíti az a címlista, amely segítségével kapcsolatot lehet teremteni a tagokkal, ezt a lotti@halobog.hu címen lehet igényelni. Ugyancsak itt kérhetünk programjainkhoz pályázati lehetőségeket. A HÁLÓ 2002-ben egy nagyszabású, mintegy háromezer főt érintő nagytalálkozót szervez Csillebércen vagy Zánkán. Rajtunk is múlik élünk-e a felkínált lehetőséggel. Részvételi szándékot, program ajánlatot az előbbi címen lehet közölni.

K.E.


A Szent László plébánia eseményei, tervei, hírei

Templomunkban minden kedden a reggeli szentmisét követően és pénteken az esti szentmise után csendes szentségimádás van, melyen egyházközségünkért imádkozunk.

Az idei nagyböjti keresztutakat más-más imaközösségek vezették templomunkban. Ők választották ki az elmélkedéseket, s imádkoztak Pius atya vezetésével. Jacek atya kezdeményezését örömmel fogadták a közösségek, és a hívek szépnek és jónak tartották.

Március 25-én a Szent László-templomban, 26-án pedig a Megtestesülés-templomban tettek fogadalmat szentmise keretében azok, akik vállalták, hogy kilenc hónapon keresztül imádkoznak egy veszélyben lévő magzat megszületéséért.

A Megtestesülés-templom hétköznapi miserendje megváltozott, az esti szentmisék 19 órakor kezdődnek.

Isten irgalmasságának ünnepére kilenceddel készültünk: a reggeli szentmise előtt közösen imádkoztunk, de nagyon sokan imádkozták egyénileg is az irgalmas rózsafüzért. Húsvét 2. vasárnapján 3 órakor pedig szép számmal vettünk részt az engesztelő és hálaadó imaórán.

Szent Domonkos-ünnepség volt május 19-én templomunkban. Délelőtt 10 órától a gyermekek számára bibliai vetélkedőt tartottunk. Délután 16 óra 30-tól Hankovszky Béla domonkos atya előadást tartott „A szemlélődő és az aktív élet harmóniája" címmel. Fél 6-kor ünnepi zsolozsmát imádkoztunk, majd a szentmise után kötetlen formában beszélgettünk az előadás témájáról.

Az elsőáldozás május 20-án volt, a bérmálkozás június 14-én lesz templomunkban.

A Szent László templombúcsúja július 1-jén, vasárnap lesz. Az ünnepi szentmisét Felföldi László atya celebrálja. Előtte szombaton előadás, ünnepi zsolozsma, agapé lesz, s Kornél atyát is üdvözölhetjük körünkben.

A hittanosok tábora a Bükkben lesz július 21-27-ig.

Autóbuszos egyházközségi zarándoklatot szervezünk Krakkó_Czestochowa útvonalon, július 18-22 között azoknak, akik szeretnék megismerni a közös lengyel-magyar történelmi helyeket és emlékeket. A zarándoklatot Górski Jacek OP. plébános vezeti.A tervezett program: Krakkó: királyi vár, Wawel királysírok, reneszánsz múzeum, főtér, Mária templom, régi piac, domonkos templom és kolostor, Szent Fausztina nővér kolostora, az Isteni Irgalmasság tiszteletének központja, Jézus-kép, wielickai sóbánya. Czestochowa: Pálos bazilika, Fekete Madonna kép, múzeum és kincstár megtekintése, kirándulás a környéken, Szent Kinga kolostora. Hazafelé városnézés Kassán. A zarándoklat költsége 25-30 000 Ft lesz, s tartalmazza az utiköltséget, a szállásdíjat, napi egy meleg étkezést, a belépők és a magyar nyelvű idegenvezetés árát. Jelentkezni június 15-ig lehet: Kakas Editnél, a Szent Anna könyvesboltban. (Szt. Anna u.-Sumen u. sarok, Tel: 52 349-570)


A Szent Anna plébánia hírei és eseményei

Pünkösd vasárnap a 10 órakor kezdődő szentmisében bérmálás lesz templomunkban.

Június 4-én, pünkösdhétfőn 12 órakor autóbusz indul a templom elől Ebesre, ahol a templomkertben gazdag program várja a gyermekeket 19 óráig.

Június 5-én, kedden egész napos szentségimádás lesz a székesegyházban. Az imaórák beosztása a hirdetőtáblán olvasható.

Június 9-én 15 órai kezdettel hittanverseny lesz templomunkban.

Június 16-án, szombaton az esti szentmisében adnak hálát Istennek a hitoktatóképző végzős hallgatói, majd a megkapjak oklevelüket.

Június 17-én, Úrnapján, a körmenet a tízes miséhez kapcsolódik, a menet a Szent Anna, Sumen, Tímár és Varga utcán haladva tér vissza a templomba. A fél tizenkettes mise elmarad.

Július 26-án lesz a Szent Anna templombúcsúja. Az ünnepi szentmise 18 órakor kezdődik. Vendégünk Fodor József, nagyváradi püspöki helynök.

Július 29-én lesz a hagyományos máriapócsi egyházmegyei zarándoklat.

Augusztus 10-én, pénteken, Szent Lőrinc napján ünneplik az ebesiek templomuk búcsúját. Az ünnepi szentmise 18 órakor kezdődik.

Augusztusban, a Szentatya debreceni látogatásának tizedik évfordulója alkalmából emléktáblát helyezünk el templomunkban.

Felújítás

A Varga utca 17. sz. alatti Szent Anna közösségi ház tetőszerkezetének, valamint a plébániai ablakok felújítása rövidesen megkezdődik.

Hittanos gyerekek nyári táborozása

A hittanra járó gyerekek kedvezményes nyári táborozását az idén is Aranyospusztán rendezzük meg. Július 15-22 között Lőrinc atya, július 22-29 között Kása István atya vezeti a tábort. A gyerekek programjának szervezésében a hitoktatók segédkeznek. Jelentkezni már is lehet a plébánián és a hitoktatóknál.


Lapzárta

A Debreceni Katolikus Figyelő fennállásának 10. évfordulóján köszönjük munkatársaink munkáját, a sok-sok cikket. Köszönjük olvasóink érdeklődését és lelki támogatását is, amire nagy szükségünk van, hiszen ez élteti a lapot.

A Figyelő következő száma az új tanév kezdetére jelenik meg. Főként iskoláink életét szeretnénk bemutatni, ezért kérjük a katolikus iskolák tanárait, diákjait, írjanak eredményeikről, gondjaikról, hogy minden debreceni katolikus ember megismerhesse és magáénak érezhesse az egyházi iskolák ügyét.

Természetesen minden más nyári beszámolónak és főként az őszi eseményeknek szívesen biztosítunk helyet.

A számítógépes szövegeket RTF formátumban kérjük elektronikus postán (E-mail: varhelyi.ilona@gmx.net) vagy lemezen. A kéziratokat és a lemezeket Pető atya gyűjti a Szent Anna plébánián.

Leadási határidő: augusztus 1.


Visszapillantó: Passió a főtéren

Mint „ötletgazda" és szervező, kötelességemnek érzem, hogy köszönetet mondjak mindazoknak, akik (több, mint kétezren) részvételükkel hozzájárultak ahhoz, hogy április 6-án méltó módon tarthattuk meg az első, és sajátosan debreceni, nyilvános keresztúti ájtatosságunkat a Kossuth téren.

Mindenekelőtt hálát adok Istennek, aki úgy alakította történelmünket, hogy az új évezred első nagyböjtjében szabadon hirdethettük az Evangéliumot városunk főterén. Az elnyomatás évtizedei után az Ige szabad szava az igazság „kétélű kardjával" hasított lelkünkbe.

Köszönettel tartozom plébánosunknak, Orosz Lőrincnek, hogy nemcsak támogatta ezt az újszerű eseményt, hanem bevezető gondolataival rá is hangolt mindnyájunkat arra, hogy amit teszünk és mondunk, ne látványos külsőség, hanem megélt valóság legyen. Köszönöm Tóth László atyának, hogy az előkészítés során együtt gondolkodott a szervezőkkel.

A debreceni sajátosságot az jelentette, hogy a Munkácsy-trilógia nagy fotói előtt plébániai közösségek mellett különböző felekezetű lelkipásztorok is imádkoztak. Mindhárom képnél a plébánosok olvasták fel Szent János evangéliumának megfelelő szakaszait. A Szent Anna közössége a Krisztus Pilátus előtt c. képhez, a Szent László plébánia részéről Szabó Bea szervezésében az Ecce Homo-hoz, a Szent Család közössége pedig Petrik János segítségével a Golgota festményhez fűzte elmélkedését és könyörgéseit. Dr. Verdes Miklós (g.kat.), Bereczky Lajos (bapt.) és Jenei Zoltán (ref.) lelkészek erősítették bizalmunkat a Krisztus akarata szerinti egység szolgálatában. Az énekvezetés feladatát vállaló Németh Katalin társaival együtt nagyban hozzájárult a passió közösségi élményéhez.

Végül köszönetet mondok azoknak, akik a technikai feltételek biztosításával szolgálták ügyünket: ifjabb és idősebb Hevele Józsefnek, és az ő segítőiknek, akik a szervezés mellett a képek megfelelő elhelyezésében is közreműködtek, Karácsonyi Györgynek, a hangosításért, és Lukács Tihamérnak a fotókért. Köszönöm a plébániák anyagi áldozatvállalását is.

Örömmel láttuk, hogy a járókelők közül is sokan fegyelmezett tisztelettel figyelték, mi történik a téren. Azt reméljük, hogy az igazi történések a lelkekben játszódtak le. Isten áldja meg mindazokat, akik felismerték ebben az alkalomban a keresztény tanúságtétel lehetőségét.

Keresztesné Várhelyi Ilona


Katolikus élet a számok tükrében

2001. március 1-től május 31-ig

PLÉBÁNIAKERESZTELÉSHÁZASSÁGKÖTÉSTEMETÉS
Szent Anna42634
Szent László12224
Szent Család101-
Szent István4-5
Jézus Szíve314
Józsa3 -5

Lapozás az archívumba


DEBRECENI KATOLIKUS FIGYELŐ A debreceni római katolikus egyházközségek értesítője. Megjelenik évente négyszer. Szerkesztőség: Szent AnnaPlébánia, 4024 Debrecen, Szent Anna u. 21. Telefon: (52) 349-557, WWW: http://www.extra.hu/figyelo E-mail: figyelo@extra.hu
Felelős kiadó: Orosz Lőrinc. Szerkesztő: Keresztesné Várhelyi Ilona. Tördelés: Cserny István.
Az illusztrációhoz felhasználtuk Szilágyi Imre és Simon András grafikáit.
Nyomdai munka: Debreceni Nyomdaipari Szövetkezet. Igazgató: Muszka Mihályné.