Red Hat 4.1 (Vanderbilt)
tapasztalatok
Hasonló témájú dokumentumok:
Itt a tavasz, itt a friss Red Hat Linux disztribúció, amely
most a CHIP Magazin jóvoltából a márciusi CD
mellékleten a kispénzû amatõrök (meg a
magamfajta ágrólszakadt kutatók...) számára
is kézzelfogható közelségbe került. Érdemes
megismerkedni vele, s ha valaki a 4.0 verzióval már megbirkózott,
akkor az ott szerzett tapasztalatokat kiválóan hasznosíthatja,
mivel sokhelyütt a már korábban megismert apró
problémák köszönnek vissza a rendszer konfigurálása
során.
Már az elõzõ kiadásnál fölmerült,
de itt is aktuális: 8 Mbyte alatt nemigen
fog sikerülni a telepítés! - bár a
telepített verzió 4 Mbyte RAM-mal is mûködõképes,
csak azon a fránya telepítésen kell valahogy (pl.
kölcsönvett memóriával?) keresztülvergõdni!
1. Hol szerezhetem be a telepítõkészletet?
Legegyszerûbben a CHIP Magazin 1997. márciusi számának
megszerzésével, vagy a CD mellékletet kölcsönvételével
(feltéve, hogy van kitõl...). Internet hozzáféréssel
rendelkezõk az alábbi FTP helyeken is kereshetik:
Red Hat, USA: ftp://ftp.redhat.com/pub/redhat/
ATOMKI, Debrecen: ftp://esca.atomki.hu/pub/linux/redhat
BME, Budapest: ftp://ftp.vma.bme.hu/pub/linux/redhat
JATE, Szeged: ftp://ftp.jate.u-szeged.hu/pub/linux/redhat/redhat
2. Hogyan fogjunk a Red Hat 4.1 Linux rendszer telepítéséhez?
MS-DOS alatt megkeressük a CD-n a REDHAT\DOSTOOLS alkönyvtárat
Kiadjuk az AUTOBOOT parancsot
Igyekezzünk ügyesen válaszolni az installáló
program által feltett kérdésekre.
Tudom, hogy az abszolút kezdõk (a Linux-szal elõször
találkozók) számára kétségbeejtõen
kevés ennyi útbaigazítás. Az említett
CHIP CD /RedHat/doc alkönyvtárában sok jó
és hasznos dokumentumot találhatnak - bár ezek maradéktalan
élvezetéhez nem árt, ha van egy mûködõképes
Linux rendszer, és egy kis leleményességre is szükség
lesz... Ha minden fellelhetõ README, HOWTO és FAQ információt
elolvastunk és legalább 5 százalékát
sikerült megérteni (ehhez sajnos angol nyelvtudásra
is szükség lesz, mert a Linux dokumentációnak
csak egy kis része van lefodítva magyarra) akkor jó
eséllyel vághatunk bele a telepítés nagy kalandjába.
A README fájlokat feltétlenül olvassuk el. A HOWTO dokumentumok
egy-egy konkrét területet tárgyalnak, így a címbõl
többnyire sejthetõ, hogy érdekelnek-e bennünket.
A FAQ dokumentumok pedig a gyakran feltett kérdéseket gyûjtik
csokorba (FAQ=Frequently Asked Questions).
3. Melyek az installálás elemi lépései?
a.) Ha CD ROM-ról végezzük a telepítést,
akkor a 2. pontban leírt módon elindítjuk az installálást,
minden lépést az installáló program instrukciói
szerint végzünk.
b.) Ha CD ROM telepítés nem végezhetõ, akkor
helyi merevlemez, vagy NFS illetve FTP elérés is választható.
Az RPMS, base, images stb telepítõ könyvtárakat
egy RedHat nevû könyvtárban kell elhelyezni, úgy,
ahogy a CHIP CD-n is található. A telepítés
elindításához egy boot floppyt kell készíteni.
Az FTP elérésû telepítéshez pedig egy
kiegészítõ lemezre is szükség van. A formazott
floppykra DOS alatt a rawrite nevû programmal írhatjuk fel
a RedHat/images nevû könyvtarban található boot.img
illetve a suppl.img diskimage fájlokat. UNIX ill. Linux alatt ugyanez
a dd parancs segítségével végezhetõ.
Például:
dd if=boot.img of=/dev/fd0 illetve
dd if=supp.img of=/dev/fd0
Az installálás során majd egy swap partíciót
és legalább egy Linux partíciót is létre
kell hoznunk (az installáló program meghívja számukra
a Linux specifikus fdisk programot, ha a partíció
választásnál az editálás funkciót
választjuk).
Ezután a felrakni kívánt csomagok válogatásának
fárasztó, ám annál izgalmasabb feladata következik,
majd elindíthatjuk a felrakást.
4. Végre (mondjuk n-edik nekifutásra!) sikerült az installálás,
most hogyan tovább?
Mivel a CD-n beszerezhetõ telepítõkészlet néhány
hibás modult is tartalmaz, feltétlenül érdemes
áttanulmányozni az eddig felderített hibák
listáját, melyet a Red Hat tart karban a beérkezett
észrevételek figyelembevételével. A javított
modulokat az RedHat/updates könyvtárban találhatjuk
meg, s az rpm parancs segítségével végezhetjuk
a felújítást.
5. Hol találok információt az eddig kiderített
hibákról és javasolt elhárításukról?
Elsõsorban a Red Hat által karbantartott hivatalos hibalistáról
(melybõl természetesen helyi másolatot is ajánlunk).
Ebbõl a hivatalos listából derül ki, hogy
melyik csomagban milyen hibát találtak (eddig...), s hogy
ezeknek a hibáknak mi a következménye, illetve hogyan
lehet a hibákat elhárítani. Javallott tehát
a hibalista gondos áttanulmányozása, hiszen ebbõl
deríthetjük ki, hogy mely csomagokat kell felújítani
(upgrade). Ha hálózatról nem elérhetõ,
személyes használatunkat szolgáló, otthoni
gépünkre telepítjük a Red Hat 4.1 Linux rendszert,
akkor a biztonsággal kapcsolatos gondok nyilvánvalóan
kevésbe fontosak, mint egy nagyvállalat Interneten lógó,
kritikus feladatokat futtató rendszere esetén (remélem
persze, hogy ezen rendszerek üzemeltetõi szakemberei nem szorulnak
Homo Primitivicus tanácsaira...). Továbbá,
ha történetesen nem használjuk a TeX rendszert, vagy
nem akarunk a gépünkön levelezni, akkor a tetex ill.
a sendmail csomagok javított változatára sincs
szükségünk...
A hibalista lelõhelye:
Red
Hat, USA
ATOMKI,
Debrecen
6. Honnan szerezhetem be a javított modulokat?
A javított modulok a CHIP Magazin 1997 márciusi CD
mellékletén kívül az Internetrõl is beszerezhetõk.
A hivatalos Red Hat forrás mellett az alábbi Magyarországi
lelõhelyen is keresheti:
Red Hat, USA: ftp://ftp.redhat.com/pub/redhat/redhat-4.1/updates/
BME, Budapest: ftp://ftp.vma.bme.hu/pub/linux/redhat/
JATE, Szeged: ftp://ftp.jate.u-szeged.hu/pub/linux/redhat/redhat/redhat-4.1/updates/
ATOMKI, Debrecen: ftp://esca.atomki.hu/pub/linux/redhat/4.1/RedHat/updates/
7. Hogyan vihetem haza floppy-n ezeket a böhöm nagy fájlokat?
Ha Linux rendszer alatt gyûjtöttük be a felújító
modulokat, akkor a tar program segítségével
többkötetes archiválást végezhetünk,
amit otthon a már telepített rendszer segítségével
kibonthatunk. A modulok összecsomagolását így
végezhetjük:
tar -Mcvf /dev/fd0 *.rpm
Feltételeztem, hogy az aktuális könyvtárban
vannak a hazaszállításra kiválogatott modulok,
és hogy a /dev/fd0 (azaz az A:) nevû floppy meghajtón
akarjuk lemezekre írni. Formázott, üres (vagy felülírható)
floppyk kellenek hozzá (fájlrendszer készítése
nem szükséges - azaz elegendõ fdformat-tal elõkészítenia
lemezeket). Amikor az elsõ floppy betelt, egy üzenet jelenik
meg a képernyõn, hogy tegyük be a következõ
lemezt, és üssünk egy Entert.
A kibontás is hasonlóan történik .Készítsünk
egy alkönyvtárat, menjünk bele, és ott indítsuk
a kibontást (az alábbi példa követéséhez
root jogok kellenek):
mkdir /updates
cd /updates
tar -Mxvf /dev/fd0
8. Hogyan csináljuk a modulok felújítását?
Az rpm parancs segítségével, az -U
opció és a modult tartalmazó .rpm fájl
nevének megadásával:
rpm -U modulnév-verzió-alverziószám.rpm
A modulok felújításának sorrendje nem teljesen
közömbös, ezért gondosan olvassuk el a felújítás
során kapott üzeneteket, s a sikertelen felújításokat
a hiányolt modul(ok) felrakása után ismételjük
meg!
9. Mindent megcsináltam, megsem mûködik rendesen a rendszer.
Mit tegyek?
Installálás után a rendszer konfigurációja
még finomahangolásra szorul! Egyáltalán
nem biztos, hogy az általam járt útat érdemes
követnie - beismerem, eléggé fapados módszerrel
végeztem a beállításokat - de mindenképp
érdemes elolvasnia az alábbi tapasztalatokat.
10. Az fvwm2-95 ablakmenedzser telepítését kértem,
mégis TheNextLevel alkatrészeit követeli a rendszer
(melyet nem kértem telepítésre)
A home könyvtárban levõ konfigurációs
fájlok sok bonyodalmat okozhatnak a rendszer elsõ konfigurálása
során. Én úgy oldottam meg ezt a problémát,
hogy az .Xdefaults kivételével minden fájlt kitöröltem
a home könyvtárból (a root számára
ez a /root könyvtárat jeleni), úgy fogtam a
konfiguráláshoz. Ezzel nem oldódótt meg minden
probléma, mint ez a következõ kérdésekben
látható...
11. Az fvwm2-95 ablakmenedzsert kértem, mégsem a Windows
95 megszokott (?!) környezetét és keretstílusát
kaptam
Bizonyára felrakta a TheNextLevel csomagot is, és
az elõzõ kérdésnél említett probléma
miatt az jött be.
12. Kitakarítottam a home könyvtáramat, most
meg a twm ablakmenedzser jön be... hiába módosítom
az /etc/X11-ben levõ konfigurációs fájlokat,
semmi hatás...
Pótolni kell néhány linket, és menni fog:
cd /usr/X11R6/bin
ln -s fvwm95-2 fvwm
ln -s nxterm color_xterm
13. Mûködik az fvwm95, de nincsnek ikonok a Button bar-on
Sajnos, hibás az /etc/X11/fvwm95-2/fvwm2rc95 konfigurációs
állomány. Az ikonokat tartalmazó könyvtár
elérési útvonala hibásan van megadva. A helyes
útvonal így néz ki:
#
# Module path and paths to the icons
# ModulePath is a colon-separated list, just like regular unix PATH
#
ModulePath /usr/X11R6/lib/X11/fvwm95-2/
PixmapPath /usr/X11R6/include/X11/pixmaps/:/usr/lib/X11/mini-icons/
IconPath /usr/X11R6/include/X11/bitmaps/:/usr/lib/X11/icons/
14. Hiába kattintok az Xterm gombra, nem jön be a terminálablak
Az /etc/X11/fvwm95-2/fvwm2rc95 konfigurációs állományban
hibás color_xterm megnevezés szerepel, ezt vagy ki kell javítani
color-xterm névre, vagy a 12. pontban már említett
módon szimbolikus linket kell készíteni.
15. Ha az Xterm gombra kattintok, bejön a terminaálablak, de
nem ugrik vissza a gomb
Ez egy érdekes hiba, melyet csak az /etc/X11/fvwm95-2/fvwm2rc95
konfigurációs állomány módosításával
tudtam eltüntetni. Az Xterm gomb most az xtem programot indítja
(egyúttal a fontméretét is megnöveltem).
*FvwmButtons(Title xterm, Icon rterm.xpm, \
Action 'Exec "XTerm" xterm \
-ls -sb -fn 9x15 -title "Color xterm" &')
16. Mindig 8 bites színmélységû üzemmódban
indul az S3 X szerver
8 bites színmélységû a default üzemmód,
s hibajelzést kapunk, ha módosítani próbáljuk
az /etc/X11/XF86Config fájlban a színmélységet..
A startx -bpp 16 indítás sem segít. Mi a
megoldás?
startx -- -bpp 16
Tehát kell a "--" elválasztójel is!
Megjegyzés: ha a nagyobb színmélységû
beállítást véglegesíteni akarjuk, akkor
az /etc/X11/XF86Config fájlban a Screen szekcióba
írjuk be a
DefaultColorDepth 16 (illetve ízlés szerint:
24 vagy 32) sort .
17. Nem mûködik a magyar billentyûzet, hiába tettem
be az .Xmodmap fájlt
Kégl Tamás tanácsai alapján így
oldottam meg:
a. Az /etc/X11/XF86Config megfelelõ helyén ezek állnak:
LeftAlt Meta
RightAlt ModeShift
# RightCtl Compose
ScrollLock ModeLock
XkbDisable
b. A home könyvtárban létre kell hozni egy .inputrc
nevû fájlt, s ebben legyenek benne:
set meta-flag on
set convert-meta off
set output-meta on
c. A home könyvtárban el kell helyezni egy alkalmas .Xmodmap
állományt.
18. Nem mûködik az xplaycd nevû CD lejátszó
program
Hiányzik a /dev/cdrom nevû eszköz, esetleg nem megfelelõ
a hozzáférési jogok beállítása.
Ha a CD-ROM secondary master-ként van installálva (azaz Linux
alatt /dev/hdc néven érhetõ el) akkor az alábbi
parancsokkal hozhatjuk létre a hiányzó eszközt:
ln -s /dev/hdc /dev/cdrom
chmod 666 /dev/cdrom
19. Nem mûködnek a Midnight Commander vezérlõ
parancsai (pl. Alt-P, Alt-Enter), ha X11 környezetben (xterm ablak)
futtatom
Az /usr/lib/mc/term könyvtárban található
xterm.ad állomány tartalmát másoljuk
be a home könyvtárban található .Xdefault
nevû állomány végére:
cat /usr/lib/mc/term/xterm.ad >> ~/.Xdefaults
Meglehet, hogy ez az akció nem hozza meg teljes mértékben
a kivánt hatást, ez esetben az .Xdefaults állomány
tartalma további megfontolások tárgya lehet, azaz
alakítani kell rajta. Mellékelten megtekinthetõ az
általam átszerkeztett .Xdefaults
állomány, mely hályogkovács módszerrel
készült, de azért mûködik...
20. A Midnight Commander "megtekintés" módban (F3) nem mutatja
az ékezetes karaktereket
Az Options menûben a Displat bits menûpontot választva
állíthatjuk be a kívánt megjelenítési
módot (én az ISO-8859-1 kódolást választottam).
21. A joe editor nem mutatja rendesen az ékezetes betûket
Kell egy apró változtatás az /usr/lib/joe/joerc
nevû állományban: az "-asis" opciót
az elsõ karakterpozícióba kell helyezni (ki
kell törölni az elõtte áló szóközt!).
22. Az ImageMagick nevû program a JPEG képeket nem színhelyesen
jeleníti meg, úgy néz ki, mintha a színeket
"kihypózták" volna
A fenti viselkedésnek az az oka, hogy valaki zseniális(?)
meggondolásból 1,6-os gamma korrekcióval konfigurálta
a programot. Ez a "feature" kikapcsolható a Miscellany
menü Properties pontja alatt, s akkor rendbejön
a megjelenítés.
23. Grafikus programok fordításakor a -lX11 opció
nem használható (file not found hibát kapok)
Az ld linkelõ program rossz helye(ke)n keresi a libX11.so illetve
a libX11.a könyvtarakat. Jobb megoldást nem találtam,
mint az említett fájlok linkelését az /usr/lib
könyvtárba. Abban ugyanis keresi, így elérhetõ,
hogy meg is találja ...
ln -s /usr/X11R6/lib/libX11.so.6.1 /usr/lib/libX11.so
ln -s /usr/X11R6/lib/libX11.a /usr/lib/libX11.a
24. Nem mûködik a DOSEMU (Vm86 bõvítést
hiányol)
Hát ez tényleg nem jött össze! Két megoldásról
hallottam eddig:
-
Downgrade: a RedHat 4.0 dosemuja felrakható, és mûködésbe
hozható.
-
Kernel frissítés 2.028 vagy 2.0.29 verzióra és
a DOSemulátor újabb verziójának beszerzése,
lefordítása (a dosemu-0.64.4 verzió beszerzése
javallott).
"Lapzárta után" érkezett
a hír: megjelent a javított
dosemu modul (lásd a föntebb említett upgrade könyvtárakban).
Ez mûködik kernel és dosemu újrafordítás
nélkül is.
Folytatása következik?
Reméljük: igen...
URL of this page: http://esca.atomki.hu/
last modification: Wednesday, 01-Apr-1998 00:00:00 CEST
Page maintained by Istvan Cserny <cserny@atomki.hu>