Red Hat 4.1 (Vanderbilt) tapasztalatok

Hasonló témájú dokumentumok:

Itt a tavasz, itt a friss Red Hat Linux disztribúció, amely most a CHIP Magazin jóvoltából a márciusi CD mellékleten a kispénzû amatõrök (meg a magamfajta ágrólszakadt kutatók...) számára is kézzelfogható közelségbe került. Érdemes megismerkedni vele, s ha valaki a 4.0 verzióval már megbirkózott, akkor az ott szerzett tapasztalatokat kiválóan hasznosíthatja, mivel sokhelyütt a már korábban megismert apró problémák köszönnek vissza a rendszer konfigurálása során.

Már az elõzõ kiadásnál fölmerült, de itt is aktuális: 8 Mbyte alatt nemigen fog sikerülni a telepítés! - bár a telepített verzió 4 Mbyte RAM-mal is mûködõképes, csak azon a fránya telepítésen kell valahogy (pl. kölcsönvett memóriával?) keresztülvergõdni!

1. Hol szerezhetem be a telepítõkészletet?

Legegyszerûbben a CHIP Magazin 1997. márciusi számának megszerzésével, vagy a CD mellékletet kölcsönvételével (feltéve, hogy van kitõl...). Internet hozzáféréssel rendelkezõk az alábbi FTP helyeken is kereshetik:
  • Red Hat, USA: ftp://ftp.redhat.com/pub/redhat/
  • ATOMKI, Debrecen: ftp://esca.atomki.hu/pub/linux/redhat
  • BME, Budapest: ftp://ftp.vma.bme.hu/pub/linux/redhat
  • JATE, Szeged: ftp://ftp.jate.u-szeged.hu/pub/linux/redhat/redhat
  • 2. Hogyan fogjunk a Red Hat 4.1 Linux rendszer telepítéséhez?

  • MS-DOS alatt megkeressük a CD-n a REDHAT\DOSTOOLS alkönyvtárat
  • Kiadjuk az AUTOBOOT parancsot
  • Igyekezzünk ügyesen válaszolni az installáló program által feltett kérdésekre.
  • Tudom, hogy az abszolút kezdõk (a Linux-szal elõször találkozók) számára kétségbeejtõen kevés ennyi útbaigazítás. Az említett CHIP CD /RedHat/doc alkönyvtárában sok jó és hasznos dokumentumot találhatnak - bár ezek maradéktalan élvezetéhez nem árt, ha van egy mûködõképes Linux rendszer, és egy kis leleményességre is szükség lesz... Ha minden fellelhetõ README, HOWTO és FAQ információt elolvastunk és legalább 5 százalékát sikerült megérteni (ehhez sajnos angol nyelvtudásra is szükség lesz, mert a Linux dokumentációnak csak egy kis része van lefodítva magyarra) akkor jó eséllyel vághatunk bele a telepítés nagy kalandjába. A README fájlokat feltétlenül olvassuk el. A HOWTO dokumentumok egy-egy konkrét területet tárgyalnak, így a címbõl többnyire sejthetõ, hogy érdekelnek-e bennünket. A FAQ dokumentumok pedig a gyakran feltett kérdéseket gyûjtik csokorba (FAQ=Frequently Asked Questions).

    3. Melyek az installálás elemi lépései?

    a.) Ha CD ROM-ról végezzük a telepítést, akkor a 2. pontban leírt módon elindítjuk az installálást, minden lépést az installáló program instrukciói szerint végzünk.

    b.) Ha CD ROM telepítés nem végezhetõ, akkor helyi merevlemez, vagy NFS illetve FTP elérés is választható. Az RPMS, base, images stb telepítõ könyvtárakat egy RedHat nevû könyvtárban kell elhelyezni, úgy, ahogy a CHIP CD-n is található. A telepítés elindításához egy boot floppyt kell készíteni. Az FTP elérésû telepítéshez pedig egy kiegészítõ lemezre is szükség van. A formazott floppykra DOS alatt a rawrite nevû programmal írhatjuk fel a RedHat/images nevû könyvtarban található boot.img illetve a suppl.img diskimage fájlokat. UNIX ill. Linux alatt ugyanez a dd parancs segítségével végezhetõ. Például:

        dd if=boot.img of=/dev/fd0    illetve
        dd if=supp.img of=/dev/fd0
    Az installálás során majd egy swap partíciót és legalább egy Linux partíciót is létre kell hoznunk (az installáló program meghívja számukra a Linux specifikus fdisk programot, ha a partíció választásnál az editálás funkciót választjuk).

    Ezután a felrakni kívánt csomagok válogatásának fárasztó, ám annál izgalmasabb feladata következik, majd elindíthatjuk a felrakást.

    4. Végre (mondjuk n-edik nekifutásra!) sikerült az installálás, most hogyan tovább?

    Mivel a CD-n beszerezhetõ telepítõkészlet néhány hibás modult is tartalmaz, feltétlenül érdemes áttanulmányozni az eddig felderített hibák listáját, melyet a Red Hat tart karban a beérkezett észrevételek figyelembevételével. A javított modulokat az RedHat/updates könyvtárban találhatjuk meg, s az rpm parancs segítségével végezhetjuk a felújítást.

    5. Hol találok információt az eddig kiderített hibákról és javasolt elhárításukról?

    Elsõsorban a Red Hat által karbantartott hivatalos hibalistáról (melybõl természetesen helyi másolatot is ajánlunk). Ebbõl a hivatalos listából derül ki, hogy melyik csomagban milyen hibát találtak (eddig...), s hogy ezeknek a hibáknak mi a következménye, illetve hogyan lehet a hibákat elhárítani. Javallott tehát a hibalista gondos áttanulmányozása, hiszen ebbõl deríthetjük ki, hogy mely csomagokat kell felújítani (upgrade). Ha hálózatról nem elérhetõ, személyes használatunkat szolgáló, otthoni gépünkre telepítjük a Red Hat 4.1 Linux rendszert, akkor a biztonsággal kapcsolatos gondok nyilvánvalóan kevésbe fontosak, mint egy nagyvállalat Interneten lógó, kritikus feladatokat futtató rendszere esetén (remélem persze, hogy ezen rendszerek üzemeltetõi szakemberei nem szorulnak Homo Primitivicus tanácsaira...). Továbbá, ha történetesen nem használjuk a TeX rendszert, vagy nem akarunk a gépünkön levelezni, akkor a tetex ill. a sendmail csomagok javított változatára sincs szükségünk...
    A hibalista lelõhelye:
  • Red Hat, USA
  • ATOMKI, Debrecen
  • 6. Honnan szerezhetem be a javított modulokat?

    A javított modulok a CHIP Magazin 1997 márciusi CD mellékletén kívül az Internetrõl is beszerezhetõk. A hivatalos Red Hat forrás mellett az alábbi Magyarországi lelõhelyen is keresheti:
  • Red Hat, USA: ftp://ftp.redhat.com/pub/redhat/redhat-4.1/updates/
  • BME, Budapest: ftp://ftp.vma.bme.hu/pub/linux/redhat/
  • JATE, Szeged: ftp://ftp.jate.u-szeged.hu/pub/linux/redhat/redhat/redhat-4.1/updates/
  • ATOMKI, Debrecen: ftp://esca.atomki.hu/pub/linux/redhat/4.1/RedHat/updates/
  • 7. Hogyan vihetem haza floppy-n ezeket a böhöm nagy fájlokat?

    Ha Linux rendszer alatt gyûjtöttük be a felújító modulokat, akkor a tar program segítségével többkötetes archiválást végezhetünk, amit otthon a már telepített rendszer segítségével kibonthatunk. A modulok összecsomagolását így végezhetjük:

    tar -Mcvf /dev/fd0 *.rpm

    Feltételeztem, hogy az aktuális könyvtárban vannak a hazaszállításra kiválogatott modulok, és hogy a /dev/fd0 (azaz az A:) nevû floppy meghajtón akarjuk lemezekre írni. Formázott, üres (vagy felülírható) floppyk kellenek hozzá (fájlrendszer készítése nem szükséges - azaz elegendõ fdformat-tal elõkészítenia lemezeket). Amikor az elsõ floppy betelt, egy üzenet jelenik meg a képernyõn, hogy tegyük be a következõ lemezt, és üssünk egy Entert.

    A kibontás is hasonlóan történik .Készítsünk egy alkönyvtárat, menjünk bele, és ott indítsuk a kibontást (az alábbi példa követéséhez root jogok kellenek):

    mkdir /updates
    cd /updates
    tar -Mxvf /dev/fd0

    8. Hogyan csináljuk a modulok felújítását?

    Az rpm parancs segítségével, az -U opció és a modult tartalmazó .rpm fájl nevének megadásával:

    rpm -U modulnév-verzió-alverziószám.rpm

    A modulok felújításának sorrendje nem teljesen közömbös, ezért gondosan olvassuk el a felújítás során kapott üzeneteket, s a sikertelen felújításokat a hiányolt modul(ok) felrakása után ismételjük meg!

    9. Mindent megcsináltam, megsem mûködik rendesen a rendszer. Mit tegyek?

    Installálás után a rendszer konfigurációja még finomahangolásra szorul! Egyáltalán nem biztos, hogy az általam járt útat érdemes követnie - beismerem, eléggé fapados módszerrel végeztem a beállításokat - de mindenképp érdemes elolvasnia az alábbi tapasztalatokat.

    10. Az fvwm2-95 ablakmenedzser telepítését kértem, mégis TheNextLevel alkatrészeit követeli a rendszer (melyet nem kértem telepítésre)

    A home könyvtárban levõ konfigurációs fájlok sok bonyodalmat okozhatnak a rendszer elsõ konfigurálása során. Én úgy oldottam meg ezt a problémát, hogy az .Xdefaults kivételével minden fájlt kitöröltem a home könyvtárból (a root számára ez a /root könyvtárat jeleni), úgy fogtam a konfiguráláshoz. Ezzel nem oldódótt meg minden probléma, mint ez a következõ kérdésekben látható...

    11. Az fvwm2-95 ablakmenedzsert kértem, mégsem a Windows 95 megszokott (?!) környezetét és keretstílusát kaptam

    Bizonyára felrakta a TheNextLevel csomagot is, és az elõzõ kérdésnél említett probléma miatt az jött be.

    12. Kitakarítottam a home könyvtáramat, most meg a twm ablakmenedzser jön be... hiába módosítom az /etc/X11-ben levõ konfigurációs fájlokat, semmi hatás...

    Pótolni kell néhány linket, és menni fog:
    cd /usr/X11R6/bin
    ln -s fvwm95-2 fvwm
    ln -s nxterm color_xterm

    13. Mûködik az fvwm95, de nincsnek ikonok a Button bar-on

    Sajnos, hibás az /etc/X11/fvwm95-2/fvwm2rc95 konfigurációs állomány. Az ikonokat tartalmazó könyvtár elérési útvonala hibásan van megadva. A helyes útvonal így néz ki:
    # 
    # Module path and paths to the icons 
    # ModulePath is a colon-separated list, just like regular unix PATH 
    # 
    ModulePath /usr/X11R6/lib/X11/fvwm95-2/ 
    PixmapPath /usr/X11R6/include/X11/pixmaps/:/usr/lib/X11/mini-icons/ 
    IconPath /usr/X11R6/include/X11/bitmaps/:/usr/lib/X11/icons/

    14. Hiába kattintok az Xterm gombra, nem jön be a terminálablak

    Az /etc/X11/fvwm95-2/fvwm2rc95 konfigurációs állományban hibás color_xterm megnevezés szerepel, ezt vagy ki kell javítani color-xterm névre, vagy a 12. pontban már említett módon szimbolikus linket kell készíteni.

    15. Ha az Xterm gombra kattintok, bejön a terminaálablak, de nem ugrik vissza a gomb

    Ez egy érdekes hiba, melyet csak az /etc/X11/fvwm95-2/fvwm2rc95 konfigurációs állomány módosításával tudtam eltüntetni. Az Xterm gomb most az xtem programot indítja (egyúttal a fontméretét is megnöveltem).
    *FvwmButtons(Title xterm, Icon rterm.xpm, \ 
    Action 'Exec "XTerm" xterm \ 
    -ls -sb -fn 9x15 -title "Color xterm" &')

    16. Mindig 8 bites színmélységû üzemmódban indul az S3 X szerver

    8 bites színmélységû a default üzemmód, s hibajelzést kapunk, ha módosítani próbáljuk az /etc/X11/XF86Config fájlban a színmélységet.. A startx -bpp 16 indítás sem segít. Mi a megoldás?

    startx -- -bpp 16

    Tehát kell a "--" elválasztójel is!

    Megjegyzés: ha a nagyobb színmélységû beállítást véglegesíteni akarjuk, akkor az /etc/X11/XF86Config fájlban a Screen szekcióba írjuk be a

    DefaultColorDepth 16 (illetve ízlés szerint: 24 vagy 32) sort .

    17. Nem mûködik a magyar billentyûzet, hiába tettem be az .Xmodmap fájlt

    Kégl Tamás tanácsai alapján így oldottam meg:

    a. Az /etc/X11/XF86Config megfelelõ helyén ezek állnak:

             LeftAlt    Meta
             RightAlt   ModeShift
      #      RightCtl   Compose
             ScrollLock ModeLock
             XkbDisable
    b. A home könyvtárban létre kell hozni egy .inputrc nevû fájlt, s ebben legyenek benne:
             set meta-flag on
             set convert-meta off
             set output-meta on
    c. A home könyvtárban el kell helyezni egy alkalmas .Xmodmap állományt.

    18. Nem mûködik az xplaycd nevû CD lejátszó program

    Hiányzik a /dev/cdrom nevû eszköz, esetleg nem megfelelõ a hozzáférési jogok beállítása. Ha a CD-ROM secondary master-ként van installálva (azaz Linux alatt /dev/hdc néven érhetõ el) akkor az alábbi parancsokkal hozhatjuk létre a hiányzó eszközt:

    ln -s /dev/hdc /dev/cdrom

    chmod 666 /dev/cdrom

    19. Nem mûködnek a Midnight Commander vezérlõ parancsai (pl. Alt-P, Alt-Enter), ha X11 környezetben (xterm ablak) futtatom

    Az /usr/lib/mc/term könyvtárban található xterm.ad állomány tartalmát másoljuk be a home könyvtárban található .Xdefault nevû állomány végére:
    cat /usr/lib/mc/term/xterm.ad >> ~/.Xdefaults
    Meglehet, hogy ez az akció nem hozza meg teljes mértékben a kivánt hatást, ez esetben az .Xdefaults állomány tartalma további megfontolások tárgya lehet, azaz alakítani kell rajta. Mellékelten megtekinthetõ az általam átszerkeztett .Xdefaults állomány, mely hályogkovács módszerrel készült, de azért mûködik...

    20. A Midnight Commander "megtekintés" módban (F3) nem mutatja az ékezetes karaktereket

    Az Options menûben a Displat bits menûpontot választva állíthatjuk be a kívánt megjelenítési módot (én az ISO-8859-1 kódolást választottam).

    21. A joe editor nem mutatja rendesen az ékezetes betûket

    Kell egy apró változtatás az /usr/lib/joe/joerc nevû állományban: az "-asis" opciót az elsõ karakterpozícióba kell helyezni (ki kell törölni az elõtte áló szóközt!).

    22. Az ImageMagick nevû program a JPEG képeket nem színhelyesen jeleníti meg, úgy néz ki, mintha a színeket "kihypózták" volna

    A fenti viselkedésnek az az oka, hogy valaki zseniális(?) meggondolásból 1,6-os gamma korrekcióval konfigurálta a programot. Ez a "feature" kikapcsolható a Miscellany menü Properties pontja alatt, s akkor rendbejön a megjelenítés.

    23. Grafikus programok fordításakor a -lX11 opció nem használható (file not found hibát kapok)

    Az ld linkelõ program rossz helye(ke)n keresi a libX11.so illetve a libX11.a könyvtarakat. Jobb megoldást nem találtam, mint az említett fájlok linkelését az /usr/lib könyvtárba. Abban ugyanis keresi, így elérhetõ, hogy meg is találja ...

    ln -s /usr/X11R6/lib/libX11.so.6.1 /usr/lib/libX11.so
    ln -s /usr/X11R6/lib/libX11.a /usr/lib/libX11.a

    24. Nem mûködik a DOSEMU (Vm86 bõvítést hiányol)

    Hát ez tényleg nem jött össze! Két megoldásról hallottam eddig:

    "Lapzárta után" érkezett a hír: megjelent a javított dosemu modul (lásd a föntebb említett upgrade könyvtárakban). Ez mûködik kernel és dosemu újrafordítás nélkül is.

    Folytatása következik? Reméljük: igen...


    URL of this page: http://esca.atomki.hu/
    last modification:
    Page maintained by Istvan Cserny   <cserny@atomki.hu>