Hardver elemek: Processzor


EKövetkező oldalHome


Intel Pentium II

Az Intel Pentium II Processzor

Az Intel processzorai tűnnek a legkézenfekvőbb választásnak, ha kommersz termékekből akarunk munkaállomásokat vagy számítógép fürtöt összeállítani. A Pentium, Pentium MMX és Pentium Pro processzorok fölött már eljárt az idő, jelenleg a legjobb teljesítmény/ár arány a Pentium II vagy Pentium III processzorcsalád valamelyik tagjával érhető el (hogy éppen melyikkel, az a napi árak alakulásának függvénye). A Pentium II processzorcsalád a 300 MHz-es változattól kezdődően (Deschutes fedőnevű processzormag konstrukció) azzal a 0.25 mikronos technológiával készült, ami 500 MHz-es frekvenciájú processzorok gyártását teszi lehetővé. Annak, hogy a gyártó alacsonyabb órajel frekvenciára specifikált termékeket is forgalomba hozott, valójában inkább üzletpolitikai okai vannak. A 266, 300 es 333 MHz-es processzorok 66 MHz-es alap órajelből állítják elő a működésükhöz szükséges belső órajelet. A 350, 400 és 450 MHz-es processzorok pedig 100 MHz-es FSB alapfrekvenciából indulnak ki. Az FSB (Front Side Bus) alapfrekvencia 100 MHz-re történő emelése a memória műveletek sebességét is növeli, így a processzor órajellel arányos számolási teljesítményén kívül a rendszer átlagos teljesítménye is növekszik - ezáltal például egy Pentium II/350 processzorral ellátott gép a PII/333-hoz képest jóval nagyobb teljesítménynövekedést mutat, mint amit a két CPU órajel összehasonlítása alapján várnánk. A Pentium II processzorok a Pentium MMX processzoroknál bevezetett multimédiás bővített utasításkészlettel rendelkeznek.

A Pentium II processzorok 2x16 KB beépített elsődleges gyorsítótárral, és 512 KB másodlagos (ún. L2) gyorsítótárral rendelkezik. Az L2 gyorsítótár külön chipen, de a processzormaggal egy közös mechanikai egységet képező processzorkártyán helyezkedik el. A másodlagos gyorsítótár a processzorhoz képest fele sebességen jár, így bizonyos alkalmazásoknál a PII lassúbb, mint az azonos frekvencián működő Pentium Pro, Celeron vagy Xeon processzorok. A Pentium II processzorból legfeljebb kettőt lehet multiprocesszoros rendszerben összekapcsolni, így a Pentium II SMP gépek egy dualprocesszoros alaplapból és 2 db PII CPU-ból építhetők meg.

A Gemini projekt keretében a Pentium II processzorcsalád 300, 350 és 450 MHz-es tagjaival szereztünk tapasztalatot. A 300 MHz-es processzorok egy kis tuningolással (az FSB frekvencia 100 MHz-re történő megemelésével) 450 MHz-en járathatók, ami másfélszeresére növeli a számolási teljesítményt. Sajnos, ez az "átalakítás" a felhasználó felelősségére történik, s ez a típus ma már nem kapható. A 350 MHz-es processzorokat némi ráfizetés ellenében 450 MHz-esre cseréltük.

Az Intel saját magának csinált konkurrenciát, amikor az olcsó Celeron processzorcsaláddal megjelent a piacon. A Celeron processzorok lényegében a Deschutes fedőnevű Pentium II processzorokkal megegyező rendszermagból állnak. A korai változatok nem tartalmaznak másodlagos gyorsítótárat, és a Pentium II processzorokhoz hasonlóan Slot 1-es processzorkártyára épültek. A processzorcsalád újabb tagjai PPGA (Socket 370) tokozású kivitelben készülnek, és a boltokban kapható PPGA-Slot1 átalakító kártya is. A 300A típustól kezdődően a Celeron processzorok 128 KB L2 szintű beépített gyorsítótárat is tartalmaznak, amely a Pentium Pro-hoz hasonlóan a CPU-val megegyező órajelen működik. (Ezt az teszi lehetővé, hogy a relatíve kisméretű gyorsítótár a processzormaggal azonos chipen van, így közelebb került a rendszermaghoz.) A gyorsítótár sebességének megnövelése sok esetben kiegyenlíti a kisebb méretet, és azt a hátrányt, hogy a Celeron processzorcsalád minden tagja 66 MHz FSB frekvenciáról üzemel (így a főmemória műveletei valamivel lassabban zajlanak, mint a 100 MHz-ről üzemelő PII-350, 400 vagy 450 esetében).

A Celeron processzorok esetében az Intel nem támogatja a többprocesszoros (SMP) üzemmódot. Ezen vagy barkácsolással lehet segíteni (a Slot 1-es kivitelnél a processzorkártyán kell egy vezetéket átkötni), vagy az 1999 nyarán megjelent Abit BP6-os dual PPGA-s alaplapot lehet használni.

Xeon

Az Intel Pentium Xeon II processzorai elsősorban abban különböznek a Pentium II processzoroktól, hogy teljes sebességű, 512, 1024 vagy 2048 KB másodszintű gyorsítótárral rendelkeznek. A Xeon processzorok másfajta alaplapot igényelnek mint a Pentium II vagy Celeron processzorok. Az Intel 450NX chipset-tel felszerelt alaplapok max. 4 db. Xeon processzor beépítését teszik lehetővé, s valódi 64 bites PCI adatsínt biztosítanak, ami további telejesítménynövelést jelent. A Xeon processzorok rendkívül drágák, különösen a nagyméretű gyorsítótárral ellátott példányok. Így Xeont csak az vesz, aki multimilliomos, őrült, - vagy más pénzét költi... Tipikusan a drága szervergépek alkatrésze.

A konkurrencia termékei

Az Intel kompatibilis processzorok közül említésre érdemesek az AMD és a Cyrix termékei. Különösen az új AMD K7 Athlon processzor teljesítménye figyelemreméltó. SMP rendszerekben való alkalmazhatóságáról egyelőre nincs tudomásunk.

A Digital Alpha CPU is komoly versenytársa az Intel processzoroknak. Magas ára miatt még nem túlságosan elterjedt. A szuperszámítógép teljesítményű Linux fürtökben azonban százával építik be. Különösen lebegőpontos számolásoknál tűnik ki jó teljesítményével, emiatt a tehetős cégek százával építik be szuperszámítógép teljesítményű Linux fürtökbe.


Előző oldalKövetkező oldalHome


Gemini Projekt Elekronspektroszópiai Osztály, MTA ATOMKI, Debrecen